Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek
A Szövetség választmánya előtt — legalábbis úgy tünt számukra — két személyi változást követően nyílt meg az érdemi továbblépés esélye. Nagy reményeket fűztek ugyanis az Országos Szövetség elnöke, gróf Széchenyi Viktor vezetési gyakorlatához, mely — reményeik szerint — figyelembe fogja venni a vidék véleményét is. A konzervatív fenntartásokkal teli Maár alispán elhunytával utódát, a tüzrendészeti kérdések iránt lényegesen nyitottabb Sárközy Bélát választották meg díszelnöknek. A törvényhatóság első embere minden tüzrendészeti kérdésben kikérte a Szövetség véleményét. Az 1904-ben Budapesten lezajlott nemzetközi tűzoltó kongresszust úgy értékelte az elnökség, hogy az szintén adott némi lökést a tűzoltás ügyének. A Vármegyei Szövetség vezetői mindenképp igyekeztek kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. A fonások egyértelműen igazolják, hogy már ezt megelőzően sikerült jó kapcsolatokat kialakítani Somogy vármegye törvényhatóságával, mely korábban is többször kikérte a szervezet véleményét, söt még szabályrendeletet is alkotott előterjesztésére. A jogszabály értelmében, ha valamelyik község tűzoltó eszközt akart venni, úgy ezt a Szövetség megkérdezése nélkül már nem tehette meg. A községek zöme azonban nem tartotta be ezt a rendelkezést és drága pénzen — a kellő szakértelem híján — nem mindig a legmegfelelőbb eszközöket vásárolta meg. Felismerve az egészséges egységesítés előnyeit, Reményi már 1901-ben kérte a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget, hogy küldjön a Tűzoltó Közlönyből l-l példányt a tagegyesületek számára. Az elnök emellett igyekezett Budapestről beszerezni az egységes gyakorlati szabályzatot, valamint az egyenruha és rangjelzési szabályzatot. A négy esztendővel későbbi alelnöki jelentésben Szabados Imre elégedetten rögzítette, hogy az alispán 14 esetben kért tőlük szakvéleményt, 19 község tűzoltó alapszabályát, illetve szabályrendeletét bírálták el. Öt önkéntes testületet alakítottak, nyolcnak pedig segítettek rendbe hozni a felszerelését. Több éves nekifutás után végre elkezdhették és eredményesen le is zárhatták a vármegyei szaktanfolyamot, söt közben még járási tanfolyamokat is indítottak. Ezek segítségével sikerült végül kiszorítaniuk a „parádés semmittevést". 629 Gundy János titkár szintén még 1905-ben végigjárta a megye községeinek egy jelentős részét és az itt tapasztaltakról jelentést készített „az illetékes politikai hatóság" számára. Ezek erélyes támogatásának köszönhetően „sok község tüzrendészeti állapotában örvendetes javulás állott be." 630 A Szövetség másik nagy terve a járási tüzrendészeti felügyelői rendszer kialakítása volt. Az alispántól először 1905-ben kérték, hogy a megyei közgyűlés hozzájárulását megszerezve létesítsen ilyen állásokat. Sárközy alispán egyetértve ezzel, a Szövetségtől javaslatot kért és kapott a járási felügyelök személyére nézve. Uo. kgy. jkv. 1905. jún. 18. Uo.
