Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

Ezekben az esztendőkben az országban tevékenykedő egyesületek már regionális szövetségeik szervezését is megkezdték. 1879-ben alakult meg Pápán a Dunántúli Tüzoltóegyletek Kerületi Szövetsége, mely öt évvel később már 170 tagszervezetet mondhatott magáénak.

607 A Somogy Vármegyei Tűzoltó Szövetséget két évtizeddel később, 1899-ben szervezték meg. A „Somogy" c. hetilap pedig már 1867-ben szorgalmazta a tüzoltóegyletek mihamarabbi alakítását. Kötésén a gyakori tüzesetek következtében — a szájhagyomány szerint — már az 1860-as évek elején létezett egy tüzoltóegylet. Ha ez talán így is volt, a levéltári források erről a kiegyezést közvetlenül megelőző időben mit sem tudnak. A Kötcsei Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakuló közgyűlését 1889. június 2-án tartották meg.

608 Az egylet alapszabálya hasonlóan lett megszövegezve, mint az ország többi ilyen dokumentuma. A tüzoltóegylet célja a korabeli szóhasználattal élve — a „rendszeres tűzoltás és egyéb vész esetében segédkezés Köttsén (sic!) és esetleg a környékén a tűzoltóság egy harmad részével" — volt. A tagok elméleti és gyakorlati oktatása, éjjeli őrszolgálata és segélynyújtása által kívánták elérni vállalt feladataikat. Más tüzoltóegyletekhez hasonlóan a tagok alapítók, tiszteletbeliek, pártolók és ún. működök lehettek. Ez utóbbiak mászókra, szivattyúsokra, mentökre és rendfenntartókra oszlottak. „Működő tag lehet fogalmazott az alapszabály - minden feddhetetlen jellemű férfi, ki a 18- élet évet meghaladta, ép egészséges testalkatú, ha a parancsnokság által megállapított feltételeknek megfelelni képes és magát 3 évre kötelezi."(sic!)

609 Az egyesület működőképessége érdekében a segélynyújtáson túl a tűzoltóknak mindenkori kötelességük volt a gyakorlatokon részt venniük és az őrszolgálatban megjelenniük. A tűzoltó-egyesület legfőbb szervezeti egységét, a közgyűlést évente legalább egyszer összehívták. Az általa megválasztott választmány tagjai közé tartozóit a tisztikar (az elnök, az alelnök, a pénztárnok és a titkár), a parancsnokság képviseletében pedig a fő- és az alparancsnok, valamint a választmányi tagok. A tisztikar a fent említetteken kívül még a segédtisztből, a mászó- és a szivattyúvezetökböl, az orvosból, a szertárnokból és a mentöparancsnokból állt fel. Az egylet pénztárnoka a felszerelés és a ruházat leírását is csatolta az alapszabályokhoz, mely szerint a „fö- és alparancsnok ruhája setét kék zubbony, setét kék nadrág piros csíkkal, [a] köztüzoltók ruhája fehér vitorla vászon zubbony és nadrág piros csíkkal.— Azon felül minden működő tagnak van fekete bőrsisakja; és derék öve. A mászó tűzoltó (sic!) balta és kötéllel vannak ellátva.—"

610 f,0/ SML ai. 180/1880., 302/1885., főispáni 56/1888. P. Szabó: III. p. 608 SML ai. 4746/1890. 609 Uo. 6,0 Uo.