Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

A dinamikus fejlesztésből komoly részt vállaltak a tó köré szerveződő gazdasági és társadalmi egyesületek, amelyek közül a Balaton-kultusz fellendítésében a fürdőegyesületek játszották az egyik legnagyobb, mondhatni: döntő szerepet. A Balaton-kultusz ápolása volt az a találkozási pont, ahol a különféle országos, regionális, megyei és helyi érdekek egybeestek, s egymást erősítve szerencsésen szabadították fel az emberekben szunnyadó energiákat. Ezek egyik színterét pedig éppen a fürdőegyesületek adták. A korszak bő fél évszázada alatt ötvennyolc fürdöegyesületet alakítottak a Balatont határoló három vármegyében. Somogyban 24, Veszprémben 13, Zalában pedig 21 egylet működött.

588 Először, 1897-ben a Boglári Fürdőegyesület nyújtotta be alapszabályát,

589 melynek engedélyezéséről azonban ez idáig nincs tudomásunk. A legelső társulás, fonyód-bélatelepi de jure nem egyesületként, hanem egy magánjogi szerződést követően jött létre 1894-ben. Harmadikként Földváron szerveződött 1898-ban fürdőegyesület. Balatonberényben alakult meg 1899 augusztusában a negyedik fürdőegyesület, amelynek szervezése, mint erre Szaplonczay is utalt,

590 már 1895ben megkezdődött. A szomszédos településen, Balatonkeresztúron 1902-ben megszervezett egylet alapszabályát 1904-ben foglalták írásba. A legtöbb nehézséggel — az alakulás időpontját és egyáltalán, a létezését illetően — a zamárdiak egyesületeinél találkoztunk. Esetükben a források ugyanis tökéletesen ellentmondanak egymásnak. 591 Általában ugyan két egyesületről beszélnek az iratok, de három megnevezést használnak, úgy mint a Balatonzamárdi Fürdőegyesület, a Balatonzamárdi Parti Telepesek Fürdöegyesülete és a Pannónia Parti Fürdőegyesület. Végül is a fűrdőegyesületeket az általuk használt pecsétek és a körjegyzők összeállította évadjelentések segítségével tudjuk biztosan elkülöníteni egymástól. Az első dél-balatoni fürdőegyesületek a balatonkeresztúrihoz hasonlóan csak nagy általánosságban határozták meg céljaikat, vagyis: a „fürdőhelyek fellendítését" és a „fürdőközönség érdekeit" kívánták előmozdítani.

592 Az egyes alapszabályok a célokat tekintve, természetesen több vonatkozásban is eltértek egymástól. A balatonszemesiek például kiemelt feladatuknak tekintették a közegészségügyi feltételek javítását is. A balatonbogiáriak részletesen körvonalazott célja „a nyaralótclepen az együvé tartozás érzetét ápolni, a nyaralók kényelmét előmozdítani, alkalmas közutakról, sétányokról, befásításokról, esetleg 588

Balaton: 97-129. p.; Andrássy, 1988: 280. p.; Szaplonczay: 13. p. SML E.asz.; ai. 764/1905., 2897/1907., 2389/1923., 24257/1929., 6182/1934., 2833/1940., 14869/1940.; Fonyód -Btelep.; SMET 589 SML ai. 764/1905. 590 Szaplonczay, 1896: 9-10. p. 591 SML E. asz. 88.; ai. 2389/1923., 14541/1939., 14869/1940. Balaton: 118-119. p. 592

SML ai. 14869/1940.