Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

biztosításával gróf Hunyady Imre is segítette. A 24 alapító tag között volt plébános, kántor-tanító, községbíró, jegyző, segédjegyzö, ügyvéd, orvos, uradalmi ispán és kasznár. A kormány egyházpolitikai szempontból meglehetős távolságtartással tekintett a szaporodó katolikus körökre. A munkásegyesületeknél azonban hasznosabbnak tartotta ezeket. E felemás állásponttal lehetett magyarázni például a Göllei Katolikus Kör alapszabálya körüli engedélyezési huzavonát.

580 A római katolikus egyház — közismerten — mindig különös súlyt fektetett az ifjúság körében végzett munkára. Egymás után alakultak meg, (a Marcali Katolikus Ifjúsági Egyletével) közel azonosan megfogalmazott célokkal, az 1890es évektől, ifjúsági egyletei: „... a tankötelezettségeinek eleget tett földműves ifjúságnak vallás-erkölcsös és hazafias szellemben való képzése, közhasznú, főleg a földmüvelés körében vágó ismeretek terjesztése és tisztességes szórakozás szervezése a politika teljes kizárásával."

581 A megvalósítás eszközei közé sorolták a társalgást, a „vallási és polgári kötelességek lelkiismeretes teljesítését", a felolvasásokat, a hitoktatások különféle formáit, a játékot, a mulatságokat és az ifjúsági könyvtár szervezését. A Veszprémi Egyházmegye mindenkori föpásztora, a századelőn báró Hornig Károly, volt a fővédnökük. A közhasznú egyesületek A nagy változatosságot mutató közhasznú egyesületek keletkezését erősen leegyszerűsítve, az emberek közérdekű igényei, gyakran létszükségletei ösztönözték. Az elemi csapások megelőzése, az ellenük való védekezés, az emberi élet megmentése, a természeti környezet védelme, a lakóhelyek sokirányú gyarapítása, mellyel egyúttal a megélhetés jobb feltételeit biztosították és a munkaalkalmak számát gyarapították, tehát végső soron az életkörülmények javították, alkalmat szolgáltattak ana, hogy az eltérő társadalmi helyzetben lévő polgárokat egyletekbe tömörítsék. Többek között az állat- és növényvédő egyesületeket, a fürdőegyleteket, a szépítő egyleteket, az önkéntes tűzoltóegyesületeket, és a tüdővész ellen védekező egyesületeket soroltuk c kategóriába. Ebben az egyesülettípusban szintén számos, az egyes megyékre jellemző eltérések figyelhetőek meg. A Cadizban székelő „Sociedat prolectora de las animales y las plantes" nevű egylet 1872-ben a Belügyminisztériumtól adatokat kért az országban található állat- és növényvédő egyesületekről. Somogyból. ahol ""SML ai. 1205/1896. 581 SML ai. 3544/1903.