Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

tanító tanárokat és a tanuló diákokat. Ifjúsági egyesületeket alapítottak, könyvtárakat adományoztak és névmagyarosítási akciókat indítottak. A Temesvári Magyar Nyelvterjesztő Egyesület ezt akarta kiterjeszteni azokra az árvaházi fiúnövendékekre is, akiknek már nem voltak esetlegesen tiltakozó szülei.

508 A fenti egyesületekhez hasonló munkát végzett még például a Pancsovai Gromon Dezső Magyar Nyelvterjesztö Egyesület, a Resicabányai Magyar Nyelvterjesztö Egyesület, valamint a Versec és Vidéke Magyar Nyelvterjesztő Egyesület is. Jászi Oszkár tapasztalatai szerint azonban e társulatok törekvése messze nem érte el az alapítók kívánta eredményt.

509 A közművelődési egyesületek tevékenységével kapcsolatosan a kortársak körében is heves vita indult a sajtóban, a parlamentben, sőt az ország határain kívül is. A polémia a következő évtizedekben is folytatódott. Az 1868-as nemzetiségi törvény, amely — bár a tervezettnél kevesebbet adott, és közismert fogyatékosságokkal is rendelkezett — még mindig Európa egyik legliberálisabb jogszabályának számított. Egyebek mellett elismerte a nemzetiségek egyletalakítási jogát is, amit viszont a sokat emlegetett 1508/1875. számú rendelettel igyekezet a Belügyminisztérium szűkebbre vonni. Már 1867 előtt megalakultak a híres nemzetiségi kulturális egyesületek (az Astra, a Carpatiiegyesület, az Associatiune pentru cultura romána, az Opinca [„Bocskor"] és a Román Irodalmi és Közművelődési Egylet Nagyszebenben, valamint a szláv maticak).

510 A kiegyezést követően felgyorsult a nemzetiségi kulturális egyesületek alakulása.

511 Annak ellenére, hogy — a Jászi által is közölt — demográfiai adatok nem igazolták az olyan munkák szerzőit, mint a „Felvidék eltótosodásáról" író Körösyt, a szabadelvű kormányzat kevés türelmet tanúsított a nemzetiségi egyesületek iránt.

512 Ugyanakkor — ahogy Szarka László írja — „a nem magyar nemzetek gazdasági és politikai önerőinek megszervezésében — minden állami beavatkozás ellenére — rendkívül nagy lehetőségek kínálkoztak."

513 Az 1880-as években induló magyar közművelődési egyesületek sorában a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület volt az első (1883). Az 1885-1888-as esztendők igazgató választmányi jegyzőkönyvi másolataiból sokat tudhatunk meg e regionális egyesület munkájáról. Az egyesület feladatának tartotta a működési területén élő „nem-magyar ajkú lakosságot magyar 508 SML ai. 1740/1885. 509 Jászi: 222-227. p. 510 Uo.309.p.; Szarka, 1993:20-2

1 .p.; CsapoJy-Tóíh- Vérlessy: 193-194.p.; Gerlóczy:25.p. 511 Pl.. OL-BM-K-150-1867-III-R-4-4624. OL-B M-K-150-1868-111-R-4-403. Szász: 19-20. P. 5l2

Jászi: 183.p.; Körösy;Gyáni,\993: 150-151.

p.; Gratz: 1/189-193.

p.; Pölöskei: 28.,30.,32-33. p. 513 Szarka, 1995: 96-100. p.