Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

A kulturális-népnevelési egyesületek Az egyesületeknek ezt a típusát az emberek művelődési igénye tette talán a legnépszerűbbé. Mindezen túl — mint az köztudott — a kulturális egyletek voltak a legalkalmasabbak arra, hogy bennük a művelődési célok mellett más törekvések is helyet kapjanak. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy több politikai mozgalom is ezek köréből indult el. Emiatt tűnik talán úgy, hogy sokat tudunk e típusról. így gondolkodunk például az olvasókörökkel kapcsolatban. Az olvasókörök sokat tettek lakóhelyük kulturális szintjének emelése érdekében. Sokoldalú tevékenységük kapcsán el kell fogadnunk Hajdú Gézának a kulturális egyletekről szóló megállapítását, miszerint ezeknek „... nemcsak demokrácia- és müveltségpótló szerepük volt, nemcsak a korlátozottan működő politikai pártok hiányzó alapszervezeteit pótolták; nem is csupán a közművelődés állami gondoskodásának hiánja hozta létre őket, hanem e hatalmas mozgalmat egészében kísérletnek tekinthetjük arra, hogy átalakítsa a fönnálló társadalmi rendet, és a művelődés segítségével — a munkásságtól és a különböző parasztrétegektöl a kispolgárságig — tömeges fölemelkedést érjen el."

438 Nem szabad megfeledkeznünk közösségteremtő és -megtartó erejükről sem. Hajdú megállapításai elsősorban az alföldi körök radikálisabb tagjainak tevékenységét tanulmányozva született meg. Somogy társadalmi összetétele azonban más volt, mint az alföldieké, és ennek megfelelően egyes rétegei is más gazdasági, politikai és kulturális célokat hordoztak magukban, s mindezt lényegesen mérsékeltebben fogalmazták meg. A nyugat-európai polgári fejlődés a társadalmi-kulturális intézmények gyors terjedését hozta magával. Ebben folyamatban tett szert különös jelentőségre az, amit Habermas úgy ír le, mint az „okoskodó olvasóközönség" kialakulása: „a közönséggé egyesülő magánemberek nyilvánosan is az olvasottakról okoskodnak."

439 Angliában a folyamat eredményeképpen az 1750-es évekre alakultak ki a klubok és az egyesületek. Ehhez képest lényegesen lassúbb volt a német területek fejlődése. A XVIII. század végén működő 270 német olvasótársasághoz képest sokkal több tevékenykedett Angliában.

440 A nemzeti műveltség iskolán kívüli emelésének XVIII. század végi gondolata eljutott Európa keleti régióiba is, egészen a török fennhatóság alatt lévő Bulgáriáig, ahol a megalakuló „csitalista"-k, olvasókörök egyben a hódítókkal szembeni ellenállás fészkei is voltak. Magyarországon a reformkor szelleme kedvezően befolyásolta a kaszinók, a gazdasági és a kulturális egyesületek alakulását is. Túrkevétöl Győrön, Hajdú: 6. p. Habermas: 109. p. Kovalcsik: 1/168. p.; Habermas: 134-135. p.