Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

egyletek is jelentős változáson mentek keresztül. A II. Internacionálé hatására a hazai munkásmozgalomban is termékeny talajra hullott a most már marxista jellegű tömegpárt megteremtésének gondolata. Az Engelmann Pál vezetésével újjáalakult pártvezetőség már 1889 őszén nekilátott annak a munkának, amelynek során állást foglaltak a szakszervezetek és egyidejűleg a szakegyletek országos hálózatának kiépítése mellett. A szakmánkénti szervezkedés kérdése az MSZDP 1890. decemberi kongresszusán szintén szóba került, kibővülve ezek országos összefogásának igényével is. Az Internacionálé 189l-es brüsszeli kongresszusa után az MSZDP vezetői egyik legfontosabb feladatuknak a szakegyletek alapszabályainak kidolgozását tekintették.

385 A Szaktanács több mint félévtizedes működéséről 1897-98-ban az egyes szakmák szaklapjai kemény sajtóvitát folytattak egymással. Ennek során a vas- és fémmunkások lapja kifogásolva a szakszervezeti mozgalom országos méretű egységesítésének lassúságát, hangot adott azon véleményének, hogy a rokonszakmák szakegyletek általi széttagoltsága gyengíti a szakszervezeti mozgalmat. A szakmai szervezetek 1898. januári budapesti értekezlete — 28 egylet közel 200 küldötte részvételével — több fontos határozatot hozott. Egyebek mellett arról döntöttek, hogy ki kell terjeszteni az egész országra a szakegyleteket, illetve törekedni a rokonszakmák szövetségeinek megalakítására. Bár a Szakszervezeti Tanács 1899-es statisztikai felmérése szerint Magyarországon — köztük Kaposváron is — 126 szakegylet tevékenykedett, az eredménnyel nem voltak elégedettek.

386 Már említettük, hogy a munkásegyesületek nem alakíthattak fiókokat. Ennek ellenére a „szakegyesületek céljaikat fokozatosan módosították. Az önképzésen kívül jogvédelem szervezése, munkanélküliek segélyezése, azután a munkaközvetítés... végül az anyagi érdekekek megóvása és fejlesztése: így fejlődik az egyesületi cél gazdaságivá. Hogy a szakegyletek összeolvadtak szövetségekké, egyik céljuk alapszabályaikban tagjaiknak szellemi és anyagi értékeit megóvni, munkafeltételeik javítására irányzott törekvéseit keresztül vinni."

387 A szakegyletek országos szövetségeinek központjai alulról felfelé építkezve jöttek létre. A gyorsan terjedő egyletek jelentős része persze nem volt feltétlenül szocialista. Sokuk csupán szociális gondokkal foglalkozott (önsegélyezés), tagságuk zöme pedig kisipari munkás volt.

388 Az egyletek száma még gyorsabban gyarapodott, amikor minden szociáldemokratának kötelességévé vált belépnie a maga szakmai szervezetébe. Az önsegélyező mozgalom fellendülését vonta maga után a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyletének 1893-as megalakulása. A korábban tevékenykedett általános betegsegélyezö pénztár iránti ellenérzéseket megőrizve, a kormányzat fenntartásait hangsúlyozta az új szervezettel szemben. A kormány 5 Végh: 12. p. 6

Uo. 13-15. p. 7 Vita: 23. p. 8 Sehlen: 84-87., 90. p.