Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - A szlovákok betelepülése és lutheránus egyházközségeik küzdelme a vallásszabadságért
szert nagyobb hírre. A tótkéri szlovákság is a bedegi katolikus plébános hatósága alá került, akinek paroohiája alig félórányira feküdt tőlük. 03 Bárány György tett említést munkájában arról, hogy 1732-ben Bábonyban is keletkezett evangélikus eklézsia. A falu telepítési kontraktusa 1731-ben keletkezett. Majthényi György és Mérey Károly földesurak, mint telepítők biztosították a szabad vallásgyakorlatot is. A szerződés és a letelepedés időpontja itt sem azonos. Ami jelzi, hogy a magánföldesúri telepítéseknél a betelepülők helyzetének konszolidálása után látta a földesúr is a szerződés megkötését hasznosnak, amikorra is a kedvezményes évek lejártak. Ebben az „egyeztető levélben" biztosították a magyar, szlovák és német evangélikus jobbágyok számára a vallás szabad gyakorlatát, tarthattak tanítót illetve licentiátusokat. Az első licentiátusok Omaszta Imre, Farkas Ferenc, Szilványi István és Paksi Mihály voltak. 1754-ben azután a bábonyi vegyes nemzetiségű lakosságú falu is nehéz helyzetbe került, mert elveszik imaházuk kulcsát, lepecsételik a kapuját. Pár évvel később, 1751-ben megfosztják őket iskolájuktól is, és katolikus tanítót erőszakoltak a település evangélikus lakóira. A következmény, hogy a lutheránus hűségben maradó családok közül kilencen továbbvándoroltak. Meg kell említenünk még, hogy vegyes nemzetiségű szórványban élő németek, egy-két szlovák és többnyire magyar evangélikus família élt még Lápafőn is, és van adatunk, hogy néhányan Toponáron. Lápafőn 1733-ban még tudunk prédikátorukról, aki valószínűleg szlovák volt, s akit az üldözések elől Babocsay földesúr vett védelmébe. Brüsztle is tesz említést, de a reformátusok közé sorolta be őket. 64 Toponáron később, 1782-ben már 88 evangélikus élt, többségben magyarok. A többi egyházközség Tab és Bábony körül csak 1781 után keletkezhetett. Mint említettük Somogy megyében Mocsoládon keletkezett elsődleges beköltözőkből német evangélikus gyülekezet. A többi Schmidt szerint ugyanúgy, mint maga a község német lakossága is, másodlagos telepítésű német bevándorlókból állott, akik kivétel nélkül Tolna megye korai német telepesítéséből költöztek tovább különböző okokból Somogyba. JEGYZETEK A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és iç, században 1 Pálfy József (szerkesztő és kiadó) : A dunántúli ágost. hitvall. evang. egyházkerület névtára az 1853-ik esztendőre. Pápán, 1853. A dunántúli ágost. hitvall. evang. egyházkerület rövid történeti rajza. I-XXII. p. Továbbá: Gerlingeni Városi Könyvtár és Levéltár. Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Kéziratok: Tolna-Baranya-Somogy evangélikus egyházkerület krónikája. XII. kötet. Irta és szerkesztette Schmidt János, 641645. p. 2 Das Deutsche Luthertum in der „Schwäbische Türkei". (Deutsches Luthertum in Ungarn von Heinrich Heimler und Friedrich Spiegel-Schmidt. I. Auflage.) Verlag der Schles Evangel Zentralstelle. (Düsseldorf. 1955. 128 p.) 3 Pálfy József: im. IV. p. 4 Uo. Si
