Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - A szlovákok betelepülése és lutheránus egyházközségeik küzdelme a vallásszabadságért
tanítói munka nem lehetett valami erős, mert hamarosan a magyar reformátusok közé olvadtak be. Mocsolád Ecseny filiája volt. Földesura Vasongi család, akik maguk is protestánsok, így érthető, hogy buzgólkodtak azért, hogy Tolnából evangélikus német telepeseket szerezzenek. Már 1723 előtt telepedtek le német lutheránusok. A gyönki gyülekezeti iratok között akadt olyan anyag, amely szerint Kasper Faust, akit a kcszőhidegkútiak Cikóról hívtak meg tanítójuknak, 1723-ban a Somogy megyei Mocsoládra távozik, s ott is hal meg később. Schmidt evan gélikus családi hagyományokra hivatkozva említi, hogy Koch rokonság is Mocsoládra telepedett le az 1720-as évek végén. 38 A mocsoládi német telepesek is viselték a nehéz lutheránus sorsot. Szabad vallásgyakorlatuk akadályait nehezen törték át. Egyszerű parasztmester tanította gyermekeiket a negyvenes években. Ami nyilvánvalóan a műveltség megtorpanásához vezetett és helyzeti hátrányt jelentett számukra. A bikali katolikus anyakönyvek szerint 1730-1740 között a Somogy megyei mocsoládi lutheránus német és magyar gyermekeket is kereszteltek itt. 1741-től nincs több ilyen bejegyzés. A protestánsüldözés, majd a 19. század elején lassan előrehatoló magyarosodás és nyelvi magyarosítás gyengíti e falut. Valamennyi somogyi német telepes falu lélekszámgyarapodása jellemző 1781 után is, sőt a 19. század első felében hasonlóképpen. Az egyházi források is rámutatnak a lélekszám emelkedésre. A természetes szaporodás mellett ez abból adódott, amelyet már korábban más jellegű forrásokra támaszkodva is hangsúlyoztunk, hogy a betelepedés permanens volt. 1800-1860 között valamennyi németek lakta településre újabb kisebb-nagyobb csoportok érkezteik, akik ugyancsak, főleg Tolna német falvainak népességfölöslege voltak, azaz a következő generáció egyáltalán vagy alig jutott földhöz. Továbbra is adtak utánpótlást Baranya és Somogy más falvai is Somogy németlakta falvainak. De ekkor már közöttük is lassúbb körforgás figyelhető meg, amelynek alapvetően a földhöz jutás nehezebbedése volt az oka. A szlovákok betelepülése és lutheránus egyházközségeik küzdelme a vallásszabadságért Mint a gazdasági összeírások 18. századi családnév elemzésénél már kimutattuk, a Felvidékről (ma Szlovák Köztársaság) folyamatosan áramlanak az ország déli területei felé a szlovák nincstelen parasztság különböző csoportjai, de természetesen magyar - főleg zsellér - bevándorlók is. Bács megyében jelentékeny számú csoportjaik telepedtek le, Somogyba is nagyszámú „tót" család került. Mindenek előtt Tabra, Torvajba, Gadányba, Igáiba. A szlovákok többsége lutheránus telepes volt. Magyarokkal, németekkel kerültek falusi közösségekbe, ahol rendszerint szintén evangélikusok voltak. Tab telepítésének és nemzetiségi viszonyainak rövid bemutatásához találtunk legtöbb adatot. A 17. században még lakott hely, szigligeti váruradalom tartozékai között említik, de utána elpusztulhatott, mert az általunk tanulmányozott gazdasági összeírások közül az 1715. évi úgy emlékezik meg róla, mint amelyik három év óta kezd benépesülni. 39
