Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi lakosság betelepülése Somogyba. A török utáni migráció a Dél-Dunántúlon - Somogy megyei népesség elvándorlásának jelenségei az 1717—1718. esztendőben

váradra, négyen Bánfára, egy-egy jobbágycsalád Vajszlóra, Nagycsányba, Drávasztárára, Marócsára, ketten Monosokorra. Sellyéről három magyar család költözött Drávaiványiba, Dcncsházára, illetve a Baranya megyei Kisfaludba. Baski (Báskiy) a Pécsi Káptalan Somogy megyei pusztája. Innen tizennégy magyar vándorolt tovább, többségük a Dráva térségében fekvő falvakba. Ketten Siklósra, egy Harkányba, három Luzsokra, egy Vcjtibe, öt K emsére, egy család pedig Mindszentre költözött. Drávafokról egy család Dénesiházára, egy Bogdására telepedett le. Az elköltöző csoport egy Bonyhádra települő zsellércsaládot kivéve, valamenynyien Baranya megyét választották új „kishazájuknak". Lakócsáról öten vándoroltak vissza a szlavóniai Vaska faluba, Verőce megyébe, régi hazájukba. Nyilván nem találták meg számításukat. Közöttük egy magyar család volt, a többi horvát. Potonyból két horvát család vándorolt vissza Szlavóniába, a célfalu megnevezése nélkül írták őket össze. Zádorból Pest megyébe egy magyar zsellércsalád költözött cl, a célfalut itt sem ismerjük. Gige négy magyar telepese fogott vándorbotot, és a Tolna megyei Tengődöt illetve (Duna) Földvárt, továbbá a Zala megyei Pacsát választotta új lakóhelyéül. Szörényből egy meg nem nevezett Baranya megyei helyiségbe egy magyar zsellércsalád vándorolt el. Sávoly két telepese a Zala megyei Garaboncban keresett újabb lehetőségeket, míg Szentmiklósról egy szlovák jobbágy és egy magyar sorstársa Kanizsára költözött. Két miháldi horvát jobbágycsalád Zala megyében keresett új otthont, egy harmadik horvát család: Mathia S(z)etovic visszatért régi hazájába Szlavóniába, a Verőce megyei Toric faluba. Taranyból két vend család kélt vándorútra. Egyikük Zalavárra, a másik Szlavóniába költözött. Iharosban vándorbotot fogott három magyar jobbágycsalád közül kettő ismeretlen horvátországi faluba költözött, további egy pedig a Zala megyében fekvő Bánokszentgyörgyre vándorolt. Iharosberényből újabb családok keltek vándorútra az esztendő végén. Két család Keszthelyre, egy a Zala megyei Galambosra ment. Kadarkútról Kiss György és családja a Zala megyei Misefa (Misefa) falucskában keresett új otthont. Hobolról Nagy György Katádfát, Bürüsről két zsellércsalád Laskót, egy telepes Marócsát választotta új lakóhelyül. Ugyancsak Laskóra települt két váradi jobbágy, míg a harmadik társuk a Tolna megyei Halasra vándorolt. A nemeskei magyarok valamennyien Harkányba illetve Garéba költöztek. Hét bodai jobbágycsalád, továbbá két atádi magyar zsellércsalád a Tolna megyei Apátiba (Bátaapáti) egy magyar jobbágyfamília pedig Zala megyében keresett kedvezőbb megélhetési lehetőségeket. Kutasról öt magyar jobbágycsalád a Zala megyei Páhokra ment 1717 végén. Csökölről Siklóst választotta letelepedési célul egy magyar zsellércsalád. Visontáról ismeretlen baranyai községbe vándorolt Horváth Tamás zsellér és családja. Csokonyát öt család hagyta el. Egyikük a Tolna megyei