Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában

az előbbieknek templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak imaházuk és lelkészük van . . " A szerző által említett szlávok az evangélikus szlovákok. A Somogy megyei evangélikus szlovákságnál részletesen utalunk a település viszonyaira. Torvajon ,, . . . a lakosok a szláv nyelvet beszélik és római katolikusok . . .". Egy sor adat összehasonlítása révén tudjuk, hogy ez kissé felszínes megítélés volt. A lakosok pontosan szlovákok, akik ugyan evangélikusok voltak, de a katolikus ellenreformáció idején a római katolikus tabi plébániához csatolták a gyülekezetet, és hivatalosan katolikusnak minősítették őket. A Zichy család telepítette Zics község németségét. A somogyi katolikus németség jelentős települése, magyarokkal vegyesen éltek békében a huszadik század fordulójáig. Ekkor borult fel a béke, az istentiszteleti nyelv primátusáért kiéleződő küzdelemben. E járásban összeírt negyvenegy puszta lakosairól semmit nem tudott Rumy Károly sem. Annyiban tudjuk kiegészíteni Rumy eredményeit, hogy ismerjük Lullapuszta népeit, akik németek (svevi — svábok, és magyarok), továbbá Sévapusztán is éltek svábok, akiket a Batthyány család telepített a iS. százatl legvégén. A szigetvári járásban lévő mezővárosok Mozsgó és Szigetvár, valamint Sellye rendelkezett nemzetiségi lakossággal. Sellyén mindössze három esztendeig éltek horvátok, de Rumy nem tud róluk. Mozsgón német és magyar népesség élt. Szigetváron így jellemezte a nemzetiségi népességet: „ . . . a lakosok római katolikus magyarok, németek, illirek, vagyis bosnyákok, ezen kívül sok nem egyesült rác él itt. . ." Almamellék magyar-német katolikus település volt, Apáti hasonlóképpen. Boldogasszonyfalva Rumy szerint is tisztán katolikus német népességű település. Bőszénfa hasonló az előzőkhöz. Drávakeresztúron: római katolikus horvátok és magyarok vannak. Rumy utalása a nyelvre nem feltétlenül asszimilációt jelöl, sőt véleményünk szerint erről nincs is szó, hanem amit nem árnyalt és részletezett elég pontosan, ti. többnyclvűck a falvak. Azon megjegyzése, hogy ,, . . . a római katolikus horvát lakosok közül többen a magyar nyelvet beszélik" fordítva is pontosan leírható lenne. Drávaszentmárton a birok hódoltság után szlavóniai, és már korábban Zala megyéből érkezett horvátokkal betelepített falu volt, Rumy korában is itt találhatók. Drávatamási magyar, horvát népességű.

29 Hárságy a Festeticsek által telepített német katolikus falu Rumy szerint. Valamennyi forrásunk megerősíti ezt. Homok fehérvári custodiatus által telepített német (svevi = sváb) katolikus lakossága, a magával hozott vörösbortermelési tapasztalatokat hasznosította, különösen a 18. század fordulóján erősödött meg a falu ebből a bevételi forrásból. Kercseliget a Niczky-uradalom pusztája, majd faluja német telepesekkel. A 18. sz. negyvenes éveiben, majd újabb német telepesekkel 1764-ben több összeírásban szerepel. Rumy is helyesen német falunak jellemzi.