Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában

Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában Korabinsky, a birodalmi posta lexikon munkálatainak felhasználása jól mutatta, hogy a tévedések, hibák ellenére, nagy jelentőségű településtörténeti áttekintést adnak Somogy megye nemzetiségi népességének 18. század végi és 19. század eleji helyzetéről. A 18. századi részfcltárások után mintegy összefoglaló kép alakítható ki az egész megyéről. A konkrét levéltári forrásokból felvázolt kép szembesíthető a kor tudományos munkálatai során feldolgozott és kiadott ismeretekkel. Noha Rumy Károly munkája kéziratban maradt ránk, s korszerű publikálására csak pár esztendővel ezelőtt került sor, a keletkezési idejében - 1786-1812 között - megrajzolt megyei áttekintéssel meglehettünk elégedve. A vele nagyjából egyidőben keletkezett és publikált lexikon jellegű művek a 18. sz. legvégén és a 19. század elején, Vályi K. András: „Magyarországnak leírása" c. művét kivéve, pontosságban, szerkesztési nívóban nem érték el a kéziratban maradt mű színvonalát.

19 Mi csupán azokat a településeket soroljuk fel, egészítjük ki eddigi kutatási eredményekkel vagy utalunk esetleges pontatlanságokra, amelyek 1786-18 r 2. közötti esztendőkben nemzetiségi lakosokkal rendelkeztek. A kézirat ezeket az utalásokat kétféle módon tette meg. Vagy konkréten utalt arra, hogy milyen etnikum (magyar, horvát, vend, horvát, szláv, „illír") élt a faluban, vagy a beszélt nyelvre tett megjegyzést. Tehát németül, horvátul stb. beszéltek a településen. Számunkra azért fontos ez, mert a falu nemzetiségi jellegét a nyelv határozta meg ekkor is. Bár több adatunk van arra, hogy az egy évszázada egymás mellett élő etnikum, a vegyes lakosságú falvakban két- sőt háromnyelvűséget hozott létre. A marcali járás jelentékeny számú nemzetiségi jellegű települést foglalt magába. Az összeírás szerint haladva a következőket: Berzence mezőváros Nitczky György tulajdona. Katolikus horvátok lakták.™ Bükkösd mezőváros magyar-horvát lakosságú. Felsőseggesd „ . . . valamennyi lakosa római katolikus és magyar, de szlávokkal vegyesen." Nyilván a horvát kontinuus lakosságot érthette alatta."

1 Bagola három nemzetiség által lakott település. Magyar, horvát és német katolikus telepesek éltek együtt 1812-ben is. Belezna változatlanul kontinuus horvát település, akik természetcsen római katolikusok. Bizet a Széchényi család telepítette, római katolikus németek éltek az összeírás idején a településen. Eör (Örtilos) a más jellegű és eredetű összeírásokkal megegyezően főleg katolikus horvátság által lakott település, ahova azonban már a 18. század hatvanas éveitől magyar bevándorlás is megfigyelhető. Rumy is utal arra, hogy horvátok lakják kevés magyar jobbággyal. Gadány három nemzetiség lakta település. Katolikus horvát, magyar és németség élt a faluban. A németek a hatvanas években a Széchényiek telepítése nyomán érkeztek a helységbe. Rumy által említett szlávok valójában horvátok. Liszó horvátok lakta Inkey birtok volt. Kevés magyar jobbágy szintén katolikus. [OJ