Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

VI. A vármegyei autonómia korszaka (1860. okt. 20—1861. nov. 5.) - 1. Az Októberi Diploma kibocsátása

törvénytelenségei ellen"." első fórumai voltak az alkotmányos kormányzáshoz való visszatérés követelésének. A Habsburg-kormányzat számára az egyre erősödő olasz egységmozgalom kedvezőtlen külpolitikai helyzetet teremtett. A gondokat növelte az egyre súlyosabbá váló belpolitikai válság. Az államcsőd szélén álló birodalomban ekkor pattant ki a császár katonai köréhez tartozók hadiszállítási panamája, melynek következményeként a császár szűkebb köréhez tartozó Eynatten báró altábornagy valamint Bruck pénzügyminiszter öngyilkosságot követett el. A kialakult helyzet arra késztette az osztrák kormányt, hogy felülvizsgálja eddig követett birodalmi és magyarországi politikáját; menesztették Albrecht főherceget, utódaként „a csak nevében magyar" Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki a császár Magyarország főkormányzójává és főhadparancsnokává.

263 „O bátor és derék katona, de nem államférfi." — jegyezte fel naplójába Szőgyény-Marich László.

264 s ehhez hozzátehetjük, hogy Benedek az 1848-as szabadságküzdelmek elleni fellépésével érdemelte ki az osztrákok bizalmát. Benedek, akinek a magyar kérdésről vallott nézetei 1848 óta mitsem változtak. röviddel hivatalának elfoglalása után kijelentette, hogy az elkövetkezendő időben az erőszak lesz az egyetlen eszköz, amellyel Magyarországon a kormány tekintélyét fenn lehet tartani".

263 Országszerte tömeges letartóztatásokra került sor, melyek kiváltó oka a szaporodó tüntetések mellett az általános adómegtagadási mozgalmak szaporodása volt. Thierry rendőrminiszterhez küldött bizalmas jelentés arról számol be. hogy a hírek szerint Fejér. Somogy és Zala megyék ötven községe készül a Dunántúlon megadni a jelet az általános adómegtagadásra.

266 Benedek kinevezésével egyidőben megszüntették az ország öt kerületre történt felosztását, és kilátásba helyezték a megyei önkormányzat és megyegyűlések helyreállítását is. A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát a konzervatívok is látták, s kételyeiket fogalmazta meg Szőgyény-Marich László: „...noha nagyon kívánatos is a megyék szervezése, ez a magyarországi régi jogállapot viszaállítása nélkül lehetetlen, mert abszolút kormányforma és megyei élet egymással meg nem fér. De ha megférne is. csupán és egyedül a megyeszervezet visszaállítása, sem az általános politikai helyzet javulását, sem a közelégedetlenség megszüntetését létrehozni nem fogja." Szőgyény elkcrülnetetlcnnek látja a tanácskozást a császár és „több független, bizalmat érdemlő, illetékes magyar ember között" az osztrák tanácsosok kizárásával.

267 A Szőgyény által óhajtott tanácskozás eredményeként született meg az Októberi Diploma néven ismert rcndeletgyűjtemény, melynek szövegét Szécsen Antal gróf öntötte végső formába. Az alkotmányosság, abszolutizmus, centralizáció és föderalizmus elemei keverednek ebben az alaptörvényben, „amelyet megalkotói az udvar és a nemzet kiegyezésének tekintettek, s általa Magyarország megnyugtatását ígérték".

268 Az uralkodó továbbra is kezében tartotta a végrehajtó és törvényhozó hatalom irányítását, megígérve, hogy „hatalmát alkotmányos intézmények által gyakorolja". Benedeket menesztették, helyreállították az 1848 előtti udvari kormányszékek közül a magyar kancelláriát (élén Vay Miklós báróval) valamint a helytartótanácsot (ifj. Majláth György vezetésével). A diploma kibocsátását követő hetek legfontosabb kérdése a megyei közélet újjászervezése, illetve ennek első lépéseként a főispáni kinevezések elfogadtatása