Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

IV. Az új közbiztonsági szervezet kiépítése - 2. A csendőrség megszervezése és működése Somogyban

keletkezzék a parasztok és a falusi hadnagyok között, ez utóbbiakat aztán saját sorstársaik ellen is fel tudná használni. Windischgrátznek tetszett Czindery tervezete, aki márciusban már hozzá is látott a falusi hadnagyok kiválogatásához, tervének megvalósítására azonban 1849 tavaszán a katonai helyzet megváltozása miatt nem kerülhetett sor. A magyar mágnásoknak a közbiztonság megteremtésére irányuló. Czindery javaslatához hasonló törekvéseit a bécsi udvar is felkarolta. 1849. május 27-én Pozsonyban Kcmpen altábornagy elnökletével a főurak egy csoportja ülést tartott, amelyen elhatározták egy „megbízható emberekből álló őrsereg" felállítását, egyelőre kétszázadnyi gyalogság és 50 főnyi lovasság megszervezésével. Kempen jelentése, melyet június 2-án a hadseregfőparancsnoksághoz intézett.

2(b ebben már a később felállítandó csendőrség csíráját látta. Magyarországon az első csendőrezredet Pozsonyban állították fel, ennek felszerelésére kívánták fordítani azt a 90 000 pft-nyi összeget is. amelyet a magyar főurak a május 27-i pozsonyi ülésükön megszavaztak.

206 Az osztrák birodalom egész területén a csendőrség megszervezését a belügyminisztérium 1850. január 18-i pátense szabályozta.~

07 A pátens értelmében a csendőrség „rendeltetése a közbiztonságot, csendet és rendet minden irányban fenntartani, azokat fenyegető mindennemű háborításoknak lehetőleg elejét venni, ezeket megakadályozni s ha mégis megtörténnének a törvény állapot helyreállítását... eszközölni, a felsőbbségi rendeletek végrehajtását gyámolítani..." így a csendőrség, amely a szabályzat értelmében a cs. kir. hadsereg alkotórészét képezte, az osztrák abszolutisztikus törekvéseket volt hivatva támogatni. 2. A csendőrség megszervezése és működése Somogyban A pozsonyi példa alapján Somogyban is gyűjtés indult a csendőrség alaptőkéjének megteremtéséhez. A gyűjtés eredményéről, az 1850. március 26-ig befolyt összegről Tallián megyefőnök jelentésben számolt be Augusz Antalnak. Eszerint az adakozás eredményeként mindössze 155 Pft 25 kr gyűlt össze a csendőrség céljaira.

208 Tallián meg is nevezi azokat a helységeket, amelyek szerinte legalkalmasabbak lennének csendőr laktanyák felállítására. Javaslatát minden esetben meg is indokolja: Karádról például „mint egy sugárként figyelemmel kísérhetnénk a folytonosan nyugtalankodó törökkoppányiakat, tabiakat és őrszemmel tarthatnánk a szántódi révet..." Marcali vidékén Kéthely lenne a legalkalmasabb, „...minthogy ismerem az azon vidéken uralkodó rossz szellemet... Kéthely. Marcali vidékén alakíttatott legelsőbbenis Noszlopy felkelt népének első csapatja, különben e vidéken tartózkodhatik Noszlopy legbiztosabban, itt lévén attyafiai. barátai, de itt volt lakhelye is..." További központ lenne Csurgó, „mint az ott s vidékén rejlő nép dühének egyik gyújtópontja". Kaposvár szomszédságában Toponárt javasolja, az itt állomásozó csendőrség hatáskörébe tartozna Dombóvár és vidéke — tehát Tolna megye széle —. Kercscliget felé pedig a Baranya határán kezdődő erdőségek felett is őrködhetnének. Csendőrlaktanya felállítását javasolja továbbá Merenyén (Szigetvár közelében). Nagyatádon. Nagybajomban és Darányban. „Ekkép ált hálózva volna a megye úgy. hogy határai is őrszemmel tartva a személy és vagyonbátorság mint status fő feladata c megyében is fent tarthatnék..."

209