Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 7. A pénzügyigazgatás kiépítése

cgyidőbcn kezdte meg munkáját. Addig azonban, hogy „a közterhek igazságos elosztása, valamint a legújabb események által amúgy is szerfelett megszaporodott közszükségek fedezésére szolgáló eszközök biztosítása" lehetővé váljék, az uralkodó 1849. október 20-i dátummal kibocsátotta az ideiglenes földadóról szóló pátensét (Grundsteucr-Provisorium).

194 A hozzácsatolt utasítás értelmében az 1846/47. évi hadi- és házadó összegét vetik ki az 1849/50. évre minden korábbi adózóra, az összeg felosztása az utolsó adókulcs — dicalis conseriptio — alapján történik. Az eddig adómentes osztály megadóztatására a fizetendő összeg megállapításánál a korábban adózókra kivetett adómennyiséget a használható földbirtok összevetésével kívánták alkalmazni. A rendelet természetesen a korábban adómentességet élvezett osztály ideges reagálását váltotta ki. Czindery László Auguszhoz intézett terjedelmes — számításokkal teletűzdelt — levelében tiltakozik az új rendelet ellen, amely „ha megvalósul, a nemesség óhatatlanul tönkre megy" (wenn dies wirklich effektuiert wird. muss der Adel zu Grundé gehen),

|tb ez pedig nem állhat a kormányzat érdekében. A pénzügyminisztérium 1851. június 20-i rendelete intézkedik a közbülső vámvonal (Zwischenzoll-Linie) megszüntetéséről

196 — július 1-i határidővel. Egyik első lépése volt ez az ausztriai adórendszer magyarországi bevezetésének. 1851. október 1-én jelent meg az országos pénzügyigazgatóság rendelete az adóhivatalok felállításáról.

197 Ezeket „beszedő orgánumként" közvetlenül a pénzügyi igazgatóság alá rendelték és november 1-én kezdték meg működésüket az addigi adópénztárak helyett. Feladatuk az egyenesadók községenkénti beszedése volt. Az egyes adókötelezettektől a pénzeket továbbra is a községi elöljáró szedte bc. Somogy a Kanizsán székelő pénzügyigazgatósághoz tartozott, a megyében a következő helyeken működtek adóhivatalok: Kaposvár — kaposvári járás — nagyatádi járás Karád — karádi járás — igali járás Marcali — marcali járás Szigetvár — szigetvári járás Csurgó — csurgói járás Az adóztatás bevezetésének első lépéseként a megyékben adóközségeket alakítottak ki. melynek vezérfonalaként a megye etnográfiai és statisztikai felosztása szolgált, elvégezték a házak megszámozását. megalakították az adóközség választmányait, amely vitás kérdésekben volt hivatva dönteni. A választmány a község öt főből álló küldöttségéből illetve az addig adómentes földbirtokosok képviselőiből állt. Előírás volt. hogy a választmány tagjai „hírnevök szcplőtlcnségénél fogva a község teljes bizalmát bírják". A választmány élén az ügyvezető képviselő állt.

198 Az előmunkálatok Somogyban rendkívül vontatottan haladtak. 1850. január 24-én Augusz megrója a somogyi megyefőnököt, hogy Tolna megyében az adókivetés előmunkálatai február elsejére már befejeződnek. Baranyában, js előrehaladott állapotban vannak. „Somogy megyében kezdetöket sem vevék és emiatt a felsőbb rendeletek óhajtott sikerüktől elejtetnek".

199 Pár hónappal