Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 2. Somogy vezető tisztviselői az önkényuralom szolgálatában

megszállók közleményeit, továbbította az elfogatási parancsokat — az érdemi közigazgatási munka csak nehézkesen indult meg. 1849 őszén kelt Németh Péter utolsó rendelete, amelyben valamennyi al- és főszolgabíró számára megszabta a teljesítendő feladatokat:

84 „1. Hogy a nép tisztviselőjét megismerje, helységekben zavaros időkben elhanyagolt igazság kiszolgáltasson és a rend helyre álljon, szükséges, hogy járása helységeit személyesen megjárja, az átküldött proklamációkat és kir. rendeletet helységeinek átadja, s ekkép őket a dolgok állásáról tudósítsa, különösen Őfelsége iránt való hívségére és a felsőbb rendeletek iránti engedelmességre intse. 2. Bírónak, jegyzőnek s helységek elöljáróinak legkeményebben meghagyatik, hogy az ismeretlen és gyanús személyektől az utazó leveleket elölkérjék és azokat, kiknek hiteles utazó levelek nem lészen s magokat igazolni képesek nem lesznek. a legközelebbi tisztviselőhöz elkísértessék, aki erántuk rendelkezni fog s ez annyival inkább szükséges mert 3. A helységekben a rend és csend fenntartásáért bíró. jegyző és az elöljáró életükkel és javaikkal felelősek." Tulajdonképpen ettől az időponttól élénkül meg a megye tevékenysége, ekkor kezdik szervezetten előkészíteni a forradalomban résztvettek megbüntetését, eltüntetni a forradalom tárgyi emlékeit. Parancsot adtak a Kossuth-bankók. fegyverek összegyűjtésérc. igyekeztek a közéletet megtisztítani a forradalmi elemektől. A jelek szerint kezdetben mindez nem ment zökkenőmentesen: sem a Kossuth-bankók elkobzása, sem a fegyverek összeszedése nem történt meg. Nem sietnek teljesíteni a még Németh Péter által elrendelt vizsgálatot Czindcry „pártütők által zár alá vett javai" ügyében.

8:) Tallián a katonai kormány „minduntalani fenyegetőző sűrgetései"-re hivatkozva kénytelen keményebb hangú levelet intézni a járások és a községek vezetőihez, amelyben a mulasztásokat „a tisztviselők hanyag eljárásának" tulajdonítja és minden felelősséget elhárít magától. A siker érdekében további rendelkezéseket léptet életbe. Meghagyja, hogy a főszolgabírók ne elégedjenek meg a szokásos köröztetéssel. hanem személyesen is menjenek el a községekbe és élőszóval magyarázzák el a rendeleteket. A beszedett fegyverekről jegyzéket kell készíteni, amelyből ki kell. hogy tűnjön, melyik fegyvert kitől kobozták el. Külön jegyzékbe kell foglalni azokat, akik fegyverüket megtarthatták.

86 A megyefőnöknek később is gyakran kellett figyelmeztetni a szolgabírókat mulasztásaikra. így pl. november 23-án Sárközy Tituszt rója meg. mert kiadott utasítások ellenére sem végezte el a volt honvédek összeírását, „vétkes gondatlansággal" elmulasztotta a fegyverek összeszedését. pedig csupán Nagykorpádon 40 lőfegyver található, amint azt egy álnéven történt bejelentés tanúsítja. Az 1849. október 25-i közigazgatási rendelet szellemében készíti el Tallián Somogy megye új közigazgatási felosztását, melynek tervezetét november 27-i dátummal küldi el jóváhagyásra Augusznak.

87 Eszerint az alábbi hét járásra — a korábbi hat helyett — osztják fel a megye 114 mérföldnyi területét: (L. 1. sz. melléklet) Sorszám: A járás neve: A hozzátartozó községek száma 1. Karadi járás 40 2. Igali járás 43