Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 2. Somogy vezető tisztviselői az önkényuralom szolgálatában

Csorba adatait alapul véve nemzetiségi megoszlás szerint Somogy az alábbi képet mutatta: magyar 187 211 82,5% német 18 735 8.3 % szláv 12 722 5,6% cigány 1 296 0,6% zsidó 6 986 3.0% Vallási megoszlás szerint katolikus ágostai ev. helvét nem egyesült görög zsidó 148 201 65,3% 12 951 5.7% 58 651 25,8% 197 0.8 % 6 986 3,0% A zömében magyarok lakta megyéről Csorba megjegyzi: „... országszerte méltán magyar megyének tartják Somogyot. s a mostani magas kormány is hivatalos nyelvnek a köznép körében ezt meghagyta és a helységekkel a tisztviselők magyar nyelven közlekednek.. ."

71 Az ország katonai kerületekre történt felosztásakor Somogy megye a soproni katonai kerületen belül a pécsi majd a tolnai polgári kerület egyik megyéje lett. A katonai kerület élén Alemann tábornok állt. a polgári ügyek biztosa pedig báró Hauer. aki magyar származása ellenére

72 a Habsburg érdekek hű kiszolgálójának. „Bach bizalamasaként pedig a beolvasztó politika kíméletlen végrehajtójának bizonyult." A pécsi — illetve a tolnai — polgári kerület élére Augusz Antal volt Tolna megyei alispán kapott kinevezést. Történetírásunk még adós egy részletes Augusz biográfia megírásával. „A korabeli politikai garnitúra második vonalának e figyelmet érdemlő alakja" mindeddig nem kapta meg az őt megérdemlő méltatást. Tevékenységének leginkább feltárt területe talán az 1864-1866 közötti időszak, amikor közvetítőként komoly erőfeszítéseket tett a kiegyezés tető alá hozása érdekében.

73 Ismertek azok a baráti szálak, amelyek Liszt Ferenchez fűzték. Ezzel kapcsolatban idézik a hozzá közel állók véleményét, miszerint Augusz „igen jó muzsikus, de rossz politikus".

74 Valóban, politikai pályafutása tele van ellentmondásokkal. Ifjúkorában Tolna megye reformnemzedékéhez tartozott. 1845-1848 között mint megyei alispán sokat tett megyéje iskolaügyének fejlesztéséért.

7

"

1 1848 márciusában a szekszárdi népgyűlésen még láványos gesztussal hűségéről és ragaszkodásáról biztosította Bezerédj Istvánt. Júliusban Csány László fejezi ki neki köszönetét „a nemzeti őrsereg előállításában kifejtett buzgó igyekezetéért ... szív emelő példa képp" állítva Tolnát a többi megye elé. Néhány hónappal később azonban „átnyergelt" (umgesattelt) — ahogy a róla készült rendőri nyilvántartólap fogalmaz — Jellasicshoz csatlakozott és Steiermarkon át Bécsbe menekült. Ettől kezdve a Habsburg birodalmi érdekek hű kiszolgálója. 1848 szeptemberében az ő árulása menti meg az osztrák sereg egyik lovasezredét a pusztulástól.

77 A bécsi udvar nem is bizonyult hálátlannak Augusz szolgálatai iránt. 1849 október elején kapta kézhez Geringer levelét, amely Augusz tolnai kerületi kormánybiztossá történt kinevezését tartalmazta.

78 majd pályája tovább emelkedett. 1852-69 között helytartósági alelnök. 1853-ban bárói