Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
századi) .időszakhoz tartoztak! A segesdi vár 1687-es, Rákóczi-szat'ad- ságharc kori, valamint az 1755 táján bekövetkező, majd az 1862—63-as 1960-as pusztulásai ezeknek a periódusoknak a szétválasztását ma már nem teszi lehetővé.5112 /Ennélfogva, 1981-ben csupán >az Árpád-kori, kisebb vár sáncárkait sikerült megnyugtatóan tisztáznunk. Ekkor a vár belsejében, a jelenlegi dombtetőn, késő középkori temető sírjai, illetőleg római téglák maradványai kerültek elő.5U:) Kiss Gábor írásában feltételezi,5,Kl hogy „római icastrum is létezett itt”. Mindenesetre az Árpád-kori földvártól D-re lévő József Attila ,utcában római pénzek, valamint a Bogátpuszta felé vezető útkanyarnál római kerámiák (esetleg temető?) maradványai kerültek elő. Ezek alapján La felső-segesdi dombon különböző római építmények {köztük esetleg katonai jellegű is!) elképzelhetőek! Hiszen ásatásunk során a XI—XIII. .századi vár ledó- zerolt, elbontott belsejében — a késő középkori csontvázak mellett — bolygatott római építőanyagot is találtunk! Ugyanakkor gz is bizonyos, hogy ezekhez a sírokhoz kápolna, templom is tartozott, amelynek előzménye legkésőbb a XIV. századba .keltezhető. (Ld. Gutkeled Miklós 1345-ös sírköve!) (32. kép 5—6) A középkori (1566—1570 előtti) sege'sdi vár jó fekvésű, kiemelkedő, tornyos épületekkel rendelkezhetett. Hiszen a tőle É-ra légvonalban 30—40 km-re fekvő Csákány várából .jól lehetett látni a XVI. század közepén! Ekkor írja Pálat Jeromos, hogy .„van a végháznak egy magas, erőte tornya, melyből Segesdet lehet látni”.51’5 Az Árpád-korban .is jó stratégiai fekvésű, különböző építményekkel, valószínűleg lakótornyokkal is ellátott királyi, királynéi vár, castrum lehetett it't. ,Az általunk azonosított Dráva-parti várak: Bélavár, Somogyudvarhely, Örtilos, Zákány, beljebb Csurgó, Berzence is hasonló szerepéit tölthetett be, vagyis — többek ’között — a királyi, királynéi útvonalba eső udvarházak védelmét látta el! Segesd esetében ez a vár még fontosabb funkciót, intézmények védelmére, így az ispánsági székhely, főesperességi központ fegyveres támogatására is szolgált.506 A várban királyi, (főúri rezidenciáiig kápolna, közelében pedig, tőle D-re Árpád-kori templom, temető és más építmények is létezhettek. (Ezek kutatásáról a templomok, a temetők régészeti azonosításánál kívánunk szólni) (14. ábra) Alapvetően lényeges tehát, hogy az 1981-es régészeti feltárásunk tisztázta az Árpád- és a középkori, török kori vár bizonyos helyét! Hiszen ,a források csupán a XV. század elejétől, 1404-től említették itt a királyi, királynéi castrumot! Világosan kideríthettük azt is, hogy ez a castrum, átalakított állapotban szolgált a XV. században (megközelítőleg 1526-ig) főúri (rezidenciaként is! Majd 1526—1566 között 'palánk- várrá, fortalitium-má alakították át. 1570-ben építette át a török a segesdi templomok és különböző építmények (mint a kolostor!) anyagának a felhasználásával! Pusztulása 1687 után több szakaszban: megközelítőleg három periódusban: 1755-ben, 1862—63-ban, 1962—64-ben következett be! 112
