Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
századi külső erődítés, illetőleg a hozzá kapcsolható átépítések. Ugyanakkor az É;i—É/,-el jelölt külső és belső egység XIV—XVI. századinak tartható. Vagyis, ez a vár eredetileg egy XIV—XV. századi „U”-alakú kastély szárnyból, esetleg külső erődítésből állhatott. Az jÉb szárny is a korai, a XIII—XIV. századi időszakot jelöli! A középen lévő Tj jelölésű épület, a nagytorony, valamint esetleg az 1É1 szárny tartozhatott az Árpád-kori periódushoz. [Míg az É (?) T, feltehetően torony egy ismeretlen periódus hozzáépítését takarja.] A segesdi,Árpád-kori és középkori várnak — a XVII. századi alaprajzból yaló — rekonstruálási kísérletét hitelesíti az ónodi vár hasonló példája! Détshy Mihály'*85 az 1662-es alaprajzból — okleveles anyag segítségével — azonosította a XVI—XVII. századi négyszög alaprajzú vár épületszárnyait. A megmaradt okleveles forrásban szerepelt a XIV—XV. 'századi vármag, sőt egy nagy torony is, amely egy korábbi plébániatemplom fölé épült. (12. ábra) A XV. .század elején a vár tornyos lakószárnya emeletes is lehetett. lölCUre már mégis elpusztultan és az „épületektől teljesen meg- fosztottan é's pusztán” állt. ,1516—1520-ra viszont a vár újjáépítése, illetőleg ,a reneszánsz építkezése befejeződött. 1526 utánra alakult ki tehát a vár ma is látható sarokbástyás külső erődöve! (12. ábra) Hasonló esetet mutat Szeged elpusztult várának a vizsgál at a/'8,! Itt a XVII—XVIII. századi ábrázolások, műszaki felvételek tükrözik, hogy a románkori vár magját egy festett, faragott kövekkel ellátott, lakótorony alkotta. A XIV—XV. században pedig már a négyszögű és kerek saroktornyos várak, az ún. belsőtornyos várak formáját mutatta. Ezt a típust építették át a XVI. század első felére. Olyan módon, hogy Kováfis István feljegyzése szerint'*87 „midőn a törökök ezt a várat építették (XVI. század közepétől >— XVII. század Végéig), a déli részen . .. egy darabot a régi várból meghagytak”. Vagyis, a díszes román és gótikus vármaradvány még a török várban is fellehető volt. Ezek szerint a szegedi Vár a későbbi bontása idején — a tornya és a déli oldalfalai, kapuja alapján — tehát részben még a XI—XIII. századi ún. ispáni vár építéstechnikáját mutatta. , Az ónodi, ,a szegedi vár példája alapján igazolva láthatjuk, hogy valóban a segésdi törökkori vár il664-es felmérési vázlata megőrizhette az Árpád-jkori királyi vár, majd a XV—XVI. századi főúri kastély, castellum több részletét. A törökök 1570-ben ezt az Árpád- és középkori vármagot használhatták fel az új. nagyobb. 1664-ben felmért palánkvár építéséhez. Természetesen megnagyobbított, korszerűbb formában! Téves tehát az a segesdi várral kapcsolatos feltételezés, .amelyet Csorba Csaba is írt,'*88 hogy ,,1570-től értesülünk egv újabb kolostor erődítéséről”. A jegyzetében szereplő közlés is hibás, tudniillik az, hogy „Segesd várrá alakított kolostoráról tudomásunk szerint ez az első adat”.'*89 Csorbát, mint másokat is, Csákinak'*90 a Somogy vármegye monográfiájában írt véleménye téveszthette meg! Itt szerepel ugyanis ,az, 109
