Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
Nyilvánvaló, hogy a kevés termés mellett a borkereskedelemmel járó kockázatot, a különböző veszteségeket is ilyen szerzéssel próbálták kiegyenlíteni! (Hiszen erre az időre, de főképpen 4564-re már egyre nehezebbé vált a kereskedők, útonjárók helyzete! Náidasdy és Zrínyi jobbágyai közül például heten a Marcaliban vásároltak két hordó bort, amelyet a segesdi határ közelében, Böreky pusztán (a mai Bere'kpusz- ta) — életükkel együtt — elvesztették./,:i0 Milyen volt akkoriban egyáltalán ez a Segesd városi határ? 1490 táján É-felől a szenyéri uradalomhoz tartozó Szenyér, Böhönye, valamint DNy-ról Szob határolta. DK-ről a Batthyány kézbe került Atád, Ötvös, Kónyi és Szabás-birtok zárta le a segesdi földeket. .DNy-felé ekkor csupán Bolhás birtok volt Báthori kézben! Ezt a K-felé leszűkült .segesdi, illetőleg Báthori \birtokhatárt a Batthyány „birtok megszerzésével próbálták a Báthoriak és officiálisaik: a Pernesziek „áttörni”. Az 1526 után a XVI. század közepéig tartó iidc'lszakban a Báthoriak, a Pekryek és azok familiáriusai, az osztopáni Pernesziek a Bat- thyányakat szinte teljesen kiszorították az Nún. atádi uradalomból. A Báthoriak, a Pernesziek Baráti-ba, Ötvösbe, Kónyi-ba és Bolhás faluba, majd az 1534—36-ban a Pekryek Atádra fészkelték be magukat.440 Ez a 'XVI. század eleji birtokfoglalá'si és terjeszkedési tendencia — a Báthoriak és fam’iliáriusaik részéről — világosan követhető. 1515- ben a Báthori György főiispán alispánjaként és fámiliárius'aként szereplő Pernesziek megveszik a pácodi Kapuvár környékét, Alsó- és Felső-Pácod faluval együtt. 1525-ben pedig Perneszi Pál és István (egregius) Euthwes-i várnagyáról, Bösnyák Bálintról és bolhási officiálüsáről, Bertó'k Balázsról tudunk. Az utóbbiak Báthori segesdi factorával, Kalmár Mihállyal a segesdi birtok határához DNy-felé eső Szob határjárásánál is együtt szerepelnek.441 Vagyis, a Segesden — Nagyatádon keresztül futó útvonalak várai, erősségei: Segesd, Ötvös, Pácod, Babócsá mind a Báthori család, illetőleg familiáriüsaik kezében voltak, már legkésőbb a XVI. század ,első felében. A segesdi városi birtok szántói, rétjei éls egyéb területéi — mint azt az 1330-as oklevélből is láttuk — Ny-feié, illetőleg DNy-ra Szob felé estek! 1498-tól 1513-ig. majd utána 1525-ig Tamás érsek és testvérei és Báthori György között éppen azért folyt per, mert Tamás érsekék „egy darabot kívántak elfoglalni Báthori György segesdi és bolhási birtokainak szántóiból, rétjeiből és egyéb területeiből”.442 A Báthoriak az 1490-eis évektől egészen 1513-ig, illetőleg részben 1525-ig .késleltetni tudták B'akócz Tamás érseket és testvéreit — a szenyéri uradalomhoz tartozó — szobi birtok végleges elfoglalásától. Ebben a küzdelemben — urai oldalán — 1498—1499 táján (de valószínűleg később is!) szinte az egész segesdi mezővárosi polgárság részt vett, méghozzá fegyveresen. A kéísőbb folyó perekben viszont inkább a Báthoriak segesdi providusai, officiálisai kapták szerepet. 101
