Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

comitas iStephani Bathori-kérit. Ennek ,a Báthori .Katalinnak, vagyis az utolsó Marczali, László édesanyjának a sírkövét 1979-ben tártuk fel Segesden. Ha pedig őt Segesdre temették, akkor itt legalábbis egy reci- denciális kápolnának, .udvarhelynek, castellummak kellett állnia a XV. században. Szerintem ez a rez'idenciális, vári ,— vagy várkas'télyi magánkápolna — a Marczali János által 1455-ben említett — Szent János vagy Szent Anna kápolna lehetett. /Ide temették el ugyancsak a XIV. századi ffőrángúakat is, így putke'led Miklós fia, Miklós mestert és másokat is. Éppen ezért lehetett ez a (XIV—XV. századi rezidenciáiig kápolna Báthori Katalinnak is a temetk'ezőhe 1 ye.

1495-ben a Báthoriak II. Ulászlótól véglegesen, ,új adományként megkapott /birtokai között /Segesdet is ja Babolcha-i és a Feyerkew-i várak tartozékaiként sorolják fel.3® Segesden .(de akkor /másutt sem!) említik az udvarházakat és a castellumot. Jóllehet, /Zákányban 1493- ban„ illetőleg Marcaliban és más /birtokokon is létezték, .már előzőleg, a Marczali családnak castellumai.350

Segesd >cas\tellum et fortnlitium említése 1526, a végvárrendszer kiépülése után kezdődik, illetőleg sűrűsödik. 1554 táján Nádasdy írja Miklós esztergomi őrseiknek, hogy a végvárrendszer, közte Segesd elvesztése Kanizsa létét veszélyeztetné.351

1555-ben Barcsi Vince Babócsáról kiküldött ,.hírvivő” Segesdig futott el Kaposvár elfoglalásának hírével.352 Ez évben szerepel a formáli- tium Segesd megjelölés353 és ekkor írják iSzenyérből Nádasdynak, hogy Segesden is bele akar zalany a török, az pedig elég nagy baj, ami miatt nem tesz szabad utunk Kanizsára.35'1 J555-ben egy jellegzetes hadiképet fest le Tahy Férenc Vízvárról ,Zichy Istvánnak írott levelében. Kéri — többek .között 1— Zichy-t. hogy ..küldjön valami igyalogsegft’séget”, mert . . . 'Segesden . . . , de Bábolchiaban, az akkori nagy uradalmi központban is „csak jannyi’an sincsíenek, ki elég^volna a háznak a megtartására szükség koron . . . Hogy az tiszttartók meg felemnek Seghesd-ben, és kétségbe esnek, kezdik a házat (a végvárat) felgyújtani.”

Ugyanakkor nemcsak a töröktől fél Tahy, mivel az't írja: avagy az ott való pórok csalárdsággal megvenni, honnét meg ennél „nagyobb veszedelem történhetik, hogy ,sem mit esek”. Vagyis, fennáll az a lehetőség, hogy a segesdi parasztság „a pórok”, valamilyen csalárdsággal megszervezhetik a véghelyet.

Ekkortájt (szeptember 15-én) írt ,Nádasdy355 Oláh Miklósnak — többek között — néhány fontosabb somegyi várról (impartants fortali- tium capietur, reliqua casHelluJfi colligent Thurei. ..), amelyek között szerepelt Seghesd is. Ugyanakkor Szakály Ferenc így jellemzi356 a Báthori uradalom várait: „Babócsa sem, iSegesd és Marcali sem épült olyan erősségnek, amely komoly ostromot kiállhatott volna. Lényegében inkább külsejükkel keltették igazi erődítmény benyomását. Tulajdonképpen azonban csak földesúri lakóhelyek, birtokigazgatási központok voltak. F'alaiik ilegfeljebb csak kisebb portyák, /meg a földes- uraik ellen támadó parasztok ellen nyújtottak védelmet”

A segesdi fortalitium-ban lévő tiszttartók egyike, Benedictus So87