Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
Báthori György Segesdre, a ferencesekhez kívánt temetkezni, és ezért meghagyta, hogy a felsorolt kincseket a temetési szertartás során a koporsója előtt kell vinni! A végrendelet készítésekor a felsorolt összes egyházi kincset a töröík által yeszé'lyeztetett somogyi területek- tőf távolabbra, Pettau városába vitette.306 1532—1566 között még zavartalannak mondható a segesdi ferencesek élete! 1533-ban azonban már Pécsett tartották a rendi káptalant. Ekkor a pécsi őrség (élére újra — a már 1511-ben is szereplő — Segesdi Nagy Antal került.307 ,A segesdi kolostor guardiánja pedig a helybéli születésű Segesdi András lett. Szerepelt még a kolostor ünnepi szónoka, Farkas Ferenc, valamint egy Haizenth'lernich Benedek nevű orgonista is.308 Ezután — a kétévenként újra Segesden összeülő — káptalan 1535- ben Niklai (Mátyást, majd 1537-ben Debreceni Pétert választja provinciálisnak.:i0!l (Nagyon lényeges, hogy az 1537-es segesd'i káptalan költségeit Zaba István (?) úr, illetőleg a segesdi polgárok viselték. A segesdi kolostor szerzeteseit segítették a különböző adományok, így az 1538-ban Pete Gál nagyberényi (Iharos) lakos adott a barátoknak birtokokat. Hetente két mise elmondásáért a Tótgyugy faluban, a Diászó-hegyen lévő szőlejét juttatta nekik. Az 1532—1535 között (meghalt Báthori György rokonságához tartozó Pekry Lajos — a híres jogtalan somogyi birtokfoglaló — 1535^ben megszerezte a Pettau-ban, egy Gábor nevű polgárnál letétben őrzött segesdi ferences-kincseket! Ekkor ,már ezék a kincsek — az 1532-es vég- rendeletbep szereplő tárgyakhoz képest — számban gazdagabbnak, viszont bizonyos vonatkozásban kevesebbnek mutatkoztak.310 A Perky által beolvasztásra, illetőleg eladásra kerülő segesdi ferences kincsek a következőkből álltak: egy nagy aranyozott, ezüst keresztből, hat kisebb aranyozott ezüst keresztből, kettő darab ezüst kéz alakú ereklyetartóból, egy nagy ezüst szentségmutatóból és egy nagy ezüst szenteltvíz hintőbői. Hozzá tartozott még négy ezüst medence, egy ezüst kézmosó, nyolc ezüst ámpolna, két nagy, aranyozott ezüst gyertyatartó is, vagyis a 199 márka és 2 lat súlyú, körülbelül ezer fontot érő kincsből hiányoztak az 1532-ben meglévő szőnyegek, oltárterítők, a miseruhák, a vecsernyepalást és az aranyozott ezüst kehely. A korábbi kincsből csupán az ámpolnák, a tányér és a tálca maradt 'meg ekkorra.. Vagyis, javarészt más kincseket találunk 1535-ben a három évvel előbbi végrendeletben szereplők helyett. Valószínűleg a díszes miseruhák, a palást, az oltárterítő, a szőnyeg, (talán a kehely is) a segesdi kolostor egyházi szertartásainál került felhasználásra, s csupán az ezüst ötvöstárgyak el- menekítéséfől gondoskodott — Segesdi Nagy Antal tartományfőnök révén — Báthori György. A kincsé^ ügyében 1548—1550-ben került sor a segesdi ferencesek és Pekry közötti bírósági perre. Az utóbbi 1550 június 25-én a pozsonyi káptalan előtt pervesztesként 1000 Ft-ot fizetett le kárpótlásul a segesdi ferencesek számára.311 Ez az összeg sem jutott a segesdi ferencesek 79
