Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
hoz, illetőleg a Marcaliban lévő családi, kegyúri, de ugyancsak pálos templomhoz fűződhettek. A családi reprezentációt a XIII—XIV. században szolgáló marcali templomuk egyben a korai temetőhelyük is lehetett! Ezt jelzi, hogy a fontos vicariátus rangjára emelkedett toldi kolostort, illetőleg azok pálos birtokait több ízben adománnyol látták el.2!M A toldi kolostor ugyanakkor egy másik nagyhatalmú család, a mezőlaki Zámbók reprezentációját is szolgálta a XIV. század második felében, illetőleg a végén,, hiszen Baté és Told, korábban királyi birtokokat 1355—83 között Nagy Lajos király adta mezőlaki Zámbó Miklósnak egy csere kapcsán.2’5 1384-ben Zámbó Toldon alapította az új pálos főkolostort Boldogasszony tiszteletére. Ez a toldi pálos kolostor lett — az 1389—1394-ben — a segesdi birtokos, Zámbó Miklós temetkezőhelye is! Zámbó Miklós özyegye 1395-ben is jelentős adománnyal növelte a .család itteni kegyúri temetkezőhelyét, a toldi kolostort.290 1455-től a Marczaliak vették át a toldi kolostor patronálását! Ekkor adja a toldi barátoknak — a szentföldi zarándokúira induló — Marcza- li János Pata város tartozékait. Többek között így az 1458-ban, majd 1498-ban, de 1536-ban még biztosan pálos kéziben lévő birtokot, Csertőt és Ágit.-9' A toldi kolostor uradalmához, illetőleg főhatósága alá tartozott az említetteken kívül Andocs, Jut (Siójut) malma, a fehérkői szőlő és a Marcali bizonyos része (1458-ban Andocs, Marcali, Ági, Kotosd, Csertő valószínűleg pálos templommal rendelkezett!). Nyilván a birtokok igazgatására, a miséik mondására egy-egy pálos atya vagy világi szerzetes lehetett az említett helyéken! Marcalinak, a Marczali család családi központjának részben a pálos, a toldi (?) birtokszervezethez való tartozása indokolhatná a családnak a XV. század vége felé is a pálosok irányában tanúsított ro'konszenvét! Ez még akkor is megnyilvánult, amikor a ferencesek segesdi kolostora is főhatóságuk alá tartozott. Jól látszik, annak ellenére is, hogy ez utóbbit ugyancsak rendszeresen l birtokadománydkkal látják el. A családért mondott miséket, szertartásokat már Segesden rendelik meg. Ugyanakkor a kegyuraságuk alá Tartozó segesdi ferences kolostor rangját, reprezentációját búcsúkkal is ők emelik. A pálos és a ferences-rendnek család által történő egyidejű támogatása, a Marczaliaknak két rendhez fűződő XIII—XIV. századi, illetőleg XV. századi családi kapcsolatát, így az ottani terhetkezőhelyülk kérdését, kegyuraságuk'at tételezi fel. Végső soron 1404(1417-)-től egészen 1490—94-ig a Marczaliak kegy- urasága lalatt szerepel a segesdi kolostor! Majd 1566-ig a török foglalásig lesz a Bát.hori család az itteni főkegyúr. A Báthoriak pedig az 1490-es évdktől Babócsán, a jaabócsai várban .építették ki birtokközpontjukat, udvartartásukat. Az 1501-ben Báthori György, a babócsai várban tartózkodó marianus szerzetes, Mihály atya, kérésére felmenti a segesdi kolostornak Segesden, Farkasfalván és Marcaliban élő jobbágyait a hadipénz fizetése alól.298 Vagyis, 1507-ben már Marcaliban — a pálosok javai, templomai mellett — a ferenceseknek is voltak birtokaik. 77
