Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
nák, aki canonicus ecclesie Beate Marie in veteri Buda ... a segesdi fö- esperességi címet és annak jövedelmét adományozta.232 1418-ban őt két ízben is említik.233 Ekkor már elődje, András főesperes összes -címét, rangját is viseli! 1424-ben Miklós kanonok, segesdi főesperes veszprémi Nemes Gergelytől és annak: testvérétől, Gál szabótól egy veszprémi pusztatelket és 46 hold földet vesz 50 forintért.234 Ettől kezdve ■— egy 1438-as említésen kívül235 — csupán 1483-,ból van adatunk a segesdi főesperességre, illetőleg a segesdi főesperesre.230 A kövekező évben is szereplő237 Kornis Mihály veszprémi kanonok, segesdi főesperes végrendeletében a veszprémvölgyi Szent Katalin kolostor dominikánusainak tesz alapítványt. Pár hónap múltán a segesdi főesperes 40,— Ft-ért megveszi a kolostortól a sárszegi kúriás telket, a jutási kétvízközben fekvő rétet és a sárszegi a Kádárta felé eső részén lévő (24 holdnyi) szántóföldet. Majd az egész birtokát a székesegyházban lévő, általa alapított Krisztus Teste és Mindenszenték oltárának adja.238 Jelenlegi ismereteink szterint a forrásokban 1494—1495-ben is szerepelnek a segesdi főesperesék.239 Ekkor Orsini Orsó teanoi püspök, mint a pápai követ — Nágocsi Gáspár püspöki helynökkel együtt — Újhelyi János segesdi főesperest is (és más társaikat) Budára idézte. Az oklevél szerint a beidézettek megsértették a fehérvári káptalan kiváltságait! Természetesen, még a XVI. században is vannak adataink a segesdi főesperesről. így 1532-ből1, amikor Báthori György egyik pénzügyleténél tölt be fontos, curatori szerepet Márton segesdi főesperes.240 A XIV—XV. századi forrásokból világosan az derül ki, hogy a segesdi főesperességi címet (amióta a forrásokban szerepelt!) a veszprémi káptalan, különböző más rangét, vagy címet viselő íagjdi birtokolták. A főesperességi címét.viselő kanonokok székhelye leggyakrabban Veszprémben, de néhány esetben Óbudán vagy másutt is lehetett. A forrásokban szereplő segesdi főesperesek — több esetben a veszprémi püspökség — a püspök után legtekintélyesebb egyházi személyei voltak. így például a XIV. században gyakran a püspökség vicariusaiként, spirituális generálisaiként szérepeltek. A XV. század végén is a pápai megbízott — a püspökkel együtt — név szerint idézte be a segesdi főesperest, a „többiekkel” (az utóbbin a többi [talán kisebb rangú?] főesperest kell érteni!) együtt. A királyi, királynéi uradalom területére eső segesdi főesperesség- nek, éppen a királlyal, a királynéval vagy azok tisztségviselőivel, egyházi személyeivel való közvetlen kapcsolata, a joghatósági és egyéb viszonya, valamint a hozzá tartozó tekintélyes és gazdag, közel 72—80 plébánia adhatta a megkülönböztetett szerepet (főként a XIII—XIV. században). Ugyanakkor az is kiderült, hogy a középkori Somogy megyei Ny-i felére kiterjedő főesperességi területre estek a segesdi uradalom királyi curtis-hálózatának az egyházai, kápolnái vagyis a királyi és a királyné magánegyházai.241 Külön fontos az is, hogy igen valószínű, hogy a főesperességi temp67
