Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
és létrejött a pénzjár adek, mégpedig egyre nagyobb méretekben! Néha a király vagy a királyné ugyan hozzájárult a népei közszabadságának elnyeréséhez. Egyrészt városba költöztette őket, vagy a már városi településeken élőket hospes-kiváltságokban részesítette. A királyi, királynéi kondicionáriusok kis része fegyverforgató nemes lett. Gyakran azonban csupán a földet adományozták el — nem törekedve a rajtuk élő királynéi népeikkel —, akik elköltözhettek más királyi, királynéi jószágra Vagy mehettek ahova akartak vagy tudtak.20"5 A XIV. századiban a megmaradt jelentős segesdi király nfii comita- tus-i földek is a váruradalom, várigazgátás szervezetébe kerültek. Ekkorra a korábban ivárispánsági, ispánsági földek, (mint a segesdiek is — az úri birtokokhoz hasonlóan >— (magánuradalommá szerveződtek. Ennek az egyik biztos segesdi stádiumát látjuk 1394-ben, amikor possessio Segesd, azaz Segesd birtokként szerepel. A királyi, királynéi uradalmak újjászervezésében az Anjouk jártak az élen. Több éves huzavona után >— az 1276-ban eladományozott — segesdi királynéi uradalomhoz tartozó Kál völgyi boradó népeket Károly Róbert visszaveszi a veszprémi egyháztól. (Kárpótlásul Tátika várát kapják a vár birtokaival együtt!) Károly Róbert és Nagy Lajos erélyesen nyomoztatnak a szétszóródott királyi proprius-népek után. M!ár 1318-ban szerepel oklevelükben, hogy „az ilyen condifionariuso- kat, akik conditiojukból kifolyólag a király napi élelmezéseit tartoztak biztosítani, az obszág 'szokása szerint a királynak, valamint az ország báróinak és nemeseinek határozatából elidegeníteni és conditiójukat elvonni nem szabad lés nem lehet”.205 Mégis, 1317-ben király, illetőleg a királynő egyik legfőbb hívét, Gutkeled nembeli Amadé fia, (Miklóst — az idő közben visszaszerzett — Berény, Osztopán és Dénes segesdi királynéi birtokkal jutalmazzák. 1331-ben Károly Róbert másik fontos hívét, a vármegye főispánját, a Kacsics nembeli Szécsényi Tamást iktatja be több birtók, köztük a királynéi Szob tulajdonába. Szobi birtok eladományozása nem lehetett tartós, mert 1365—1366-ban Dénes fia, Miklós, a királyné protonótáriusa kapta.200 1327-ben Róbert Károly is mint királynéi birtokot kötötte le nászajándékul Segösdöt fiának, Lászlónak a cseh Annával történt eljegyzése alkalmával. (Bár e házasság László halála miatt nem jött létre!)207 1389-ben a mezőlaki Zámbó Miklós királyi tárnokmetster kapja meg zálogba a segesdi uradalmat:208 Seges'det, és a hozzá tartozó Aranyos, Atád, Baráti, Barcs, Beleső, Bolhás, Csákány, Gesztenye, Ötvös, Szabás és Visonta falvakat, továbbá még hét, a segesdi ispánhoz nem tartozó falut. Mezőlaki Zámbó a segesdi uradalmat cserébe kapta a Veszprém megyében lévő Apáca-Somlyó várért és néhány más faluért (melyeket előtte Mária királynő 8200 Ft-ért zálogosított el!) A csere során Zámbó még 2571 Ft-ot rá is fizetett a királynőnek. A fentiekhez 1393-ban még a királynő sege'sdi mezővárosát, civi- tas-át is megkapta. A segesdi comitatus ekkor tájt már java birtokai nélküli, Segesd possessio-vá alakul. Ez a possessio — több birtokos ke60
