Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
mogyvárra hozták. A korai alapítást esetleg az is igazolni látszik, hogy 1226—28-ban a veszprémi püspök a Szent Egyed monostor melletti nagy faluban lévő egyházat, mint saját tulajdonát követelte vissza. Maga a patrocinium persze — többek között — a VII. századi bourges-i püspököt is takarhatja, s így a beköltöző idegenek, a hospesek esetleges „franciás” vonalát is jelezné. Valószínű, hogy ezt, a monostor közelében lévő nagyobb, XI—XVI. századi település háromhajós templomával lehet azonosítani.183 Somogyváron — Szent László 1091-es oklevele szerint — Magyar- ország „egyik legelőkelőbb városában (urbs)” állt Szent Egyed búcsújáróhelye. Saint-Gilles ifiliális bencés apátsága, a Szent (Egyed és Péter- Pál tiszteletére szentelt királyi monostor. Ugyanakkor a tőle D-re, 100 km-re lévő Babócsán, a német eredetű Tibold nemzetség Dráva smenti nemzetségi központjában is volt egy Szent Egyed tiszteletére dedikált búcsú járóhely, illetőleg egyház. Somogy várról a hadi úton Segesden vagy a másik úton Kaposváron — Kadarkúton — Nagyatádon keresztül lehetett elérni a Dráva—Rinya rév és út csomópontját, Babócsát. Amin keresztül ment a Pécs—Velence—Ausztria felé tartó Ny—K-i irányú, a régi római nyomvonalon haladó, ún. tranzitút. Ezen a távolabbi Verona, Milánó és a francia Alpok, sőt Dél-Franciaország is elérhető volt. Az Árpád-korban a Budáról Székesfehérváron, ,Kőr'öshegyen keresztül Somogyvárra, Segesdre vezető utakról, hadi útról érhették el a Délvidéket, Horvátországot, így többek között Zágrábot és Dalmáciát. Babócsa Dráva menti vízi útján DK-felé a Dunát és Belgrádot is megközelíthették.181 Mindenesetre az utazókkal, a kalmár kereskedőkkel való intenzív kapcsolatra látszik utalni a .babócsai Árpád-kori nemzetségi kegyúri bencés apátság Szent Miklós titulusa. Kaposszentjakabon a korai ,Szent Jakab kultuszhely, jmíg Somogyvár még északabbra lévő Egyed kultuszhelyén a XII—XIII. századtól szerepel ugyancsak Szent Jakab bencés remeteség. A ,XV. századtól — éppen a Hidas nevű vámhely közelében — a Szent Miklós tiszteletére szentelt pálos kolostor ismert. A XIV—XV. századi forrásokból tudjuk, hogy az ott élő „remeteszerzetesek” a somogyvári hospesek kívánságára — megbízóik helyett — még Aachen-ig is vállaltak zarándoklásokat.185 Magában a Somogyvár urbs-ban, civitas, majd oppidium idegen eredetű, ún. jiospesék településéről is tudunk. Már 1272-ben szerepelnek, (mint az apátság fennhatósága alá tartozó városlakók.186 Az elpusztult somogyi Szentegyed, a Szolnok dobokai Vasas-Szent- egyed falunév is a francia-vallon alapításra utal. Szentegyed lett Illés (Ilia, Hont megye) Jalu neve, éppen a Szent Egyed tiszteletére szentelt egyházról (1274). Ugyanakkor (Gödöllő közelében ás volt egy .Szentegyed falu. Ezek — Mezőpetri (Petresti) határában álló Szent Egyed kápolnával együtt — kizárólag a régi erdővidéken feküdtek, i Zolnay .László az É-on Szepes, Zólyom, Sáros, Hont megyékben, délebbre Heves, Bihar, Szolnok-Doboka, illetőleg Temes, valamint az erdélyi szász vidéken meglévő Szent Egyed tiszteletet, a középkori erői
