Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
II. A segesdi királynéi ispánság a források alapján
valóban közvetlen kapcsolat figyelhető meg — Segesd esetében — a szlavón és a macsói bánsággal. Ebben az időben ugyanis a király, vagy a királyné segesdi ispánjai többnyire a szlavón, illetőleg a macsói bánok. Vagyis, véleményünk szerint a XIII. század első felében 1241 előtt (az első ismert említése idején!) a segesdi uradalom Kálmán herceg magántulajdonaként, hercegi birtokként szerepelhetett. 1245-ben pedig már — IV. Béla király oklevelében — a következő adat található: nostrum Michaelem filium Jacou comitis tunc comitem de Segusd. Tehát világos, hogy ekkor már létezett Segesd comitatus és az azt irányító ispán (comes). Mégpedig — az első ismert adat szerint ■— Jákó (Jacou) fia, Mihály személyében. Ezek aztán szerepelnék 1264—65-ben, majd Segesd 1276-ban ... ad comitatum seu ad clytium nostrum Segusdiense-kiént tűnik feli’'1 Vagyis Segesd megye, illetőleg udvartartás értelmében létezik ekkor. A továbbiakban, így 1332-ben comes de Segesd, comitatus Segusdiensi, valamint 1382-ben a comitatu nostro Segusdiensi et comitis nostri comitatus eiusdem . .. formula megmaradt.1’2 * * 5 * Végső soron — véleményünk szerint — a források azt tükrözik, hogy 1241 előtt királyi, illetőleg hercegi kézben volt a segesdi uradalom, esetleg comitatus. Ezt szervezte újjá, a tatárjárás után IV. Béla. Ekkortól szerepel, mint királyi, királynéi comitatus, élén a comes-sel. Az eddig általunk feltárt forrásadatok pedig arra látszanák utalni, hogy a XIII. század második felében, de inkább V. István uralkodásának végétől, illetőleg az 1271. március 14. oklevélkiadás időpontjától kerül „kizárólagosan” királynéi kézbe. Ekkortól válik „csupán” királynéi co- mitatus^sá, Segesd központtal, ahol a királynénak az udvartartása is székelt, egészen 1395-ig. Kialakulása, kifejlődése tehát szakaszosan mehetett végbe. Első forrásokból ismert szakasza 1241—1247 (?) közé eshetett. Ezek — a forrásokból már bizonyítható — szakaszok persze nem zárják ki azt sem. hogy a segesdi királyi, királynéi comitatus már a XI—XII. században létezett. 2. Királyi, királynéi udvarhely (curtis) Segesden Segesden a hercegi, királyi és királynéi udvarhely egykori meglétére a királyék, királynék és a herceg(dk) gyakori „ott-tartózkodásából” következtethetünk. (8. ábra) A források legelőször Kálmán herceg, illetőleg bátyja, IV. Béla király segesdi tartózkodásáról szólnak?’1’ A Somogy Vármegyei monográfia a tatárjárással kapcsolatban, az 1241-es évnél írja*’7 „Kálmán herceg ... a iSiajómenti ütközet után, megsebesülve ide vitette magát, majd innen Dalmáciába vonult”. Pauler Gyula08 úgy mondja, hogy Béla király az Akosnémbeli ,Máté fia, Detre kíséretében Zágrábba ment, hon- nét a köréje sereglett menekülőket egybegyűjtvén, Segesd felé vonult, de mire Segesdre ért, a halálosan sebesült Kálmán herceg már nem élt; a Csázma melletti Ivánczon, a mai Ivanicson temették ^1,” Továt?!? 28
