Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
Az általános felszíni képére a formák É—D-i irányú elhelyezkedése a jellemző. Ebben az irányban futnak a vízfolyások és az uralkodó szélirány is É—D-i.{Hatásukra ilyen irányban rendeződnek el a futóhomokhátak és a közöttük húzódó mélyedések is. A Marcali-hát és a homokos terület itteni találkozása a talajformák változásában is megnyilvánul. Az előbbire ugyanis az erdőtalajok gazdag változatai; a rozsdabarnás barna és a barnás rozsdabarna erdőtalaj a jellemző. Ugyanakkor a déli futóhomokos területen — a folyóvízi üledékre települt — félig kötött talajformák különböző típusai a meghatározók. Segesdnek a Dráva vízgyűjtő területéhez tartozó területét a Hányák: a böhönyei és nagyatádi-Rinya völgyei szelik át. Közöttük mélyebbre vágódott völgye csak az 50 km hosszú főágnak, az ún. nagya- tádi-Rmyánjak van. S éppen Segesd környékén, egy rövidebb szakaszon, valamint Nagyatádtól délre jelentkezik kifejezettebb formában ez a völgy. A Háromfa—Bakháza vonalától délre egyesült Rinya már több mint 1 km .széles, határozott, meredek, de viszonylag lapos lejtők közé fogott völgyben folyik tovább. Térszínére — az említetteken kívül — a szabályozás előtti széllyukakat kitöltő kisebb vizek, valamint a szélbarázdák nagyobb tavai, a mocsarak, a Rinya árterei, az őket kísérő erdők a jellemzők.7 A XVIII. század végi (1782—1785) térképezés leírások8 jól sejtetik a középkorra is jellemző földrajzi és vízrajzi képet: „a magastörzsű tölgyfák benőve bozóttal, az erdők talaja homokos és egy sereg vízzel telt mocsaras talajú gödör található benne ... sok nagy tisztással . ■ • rétek csak a Segésdtől Atád felé, ,a Kozmától Atád, illetőleg a Dókáról Atád felé vezető vizek (Rinyák) mentén vannak ... valamennyi út homokos, esős időben ezek elmocsarasodnak . . . mélyutak vezetnek a szőlőhegyeken keresztül Felső-Segesdnél és Kónyánál is ... a felszín sík, néhány dombhát, valamint a Felső-Segesdtől Atádig terjedő szőlőhegyek kivételével...” Ezek a táji adottságok határozták meg az idetelepülő emberek lakóhelyeit, amelyek a védettebb, É—D-i dombhátak és a völgyek odalait keresték. 2. A honfoglalók megtelepedése Az őskortól — a római koron át — a népvándorláskor embere is előszeretéttel telepedett meg Segasd környékén.9 A víztől, a természeti csapásoktól védett települések egy-egy erődített földvár mellett, vagy a kisebb a jó fekvésű dombok gerincén találhatók meg.10 A rómaiak által p Balaton déli partja mentén kiépített, Aquincum felé futó útvonal, valamint a belőle D-félé, a megyét keresztül szelő útvonalak fontos célpontja is a Dráva vidéke volt.11 Hiszen a Dráva mentén húzódott Ny—K-i irányban még va későbbi időkben, így a középkorban is használt kereskedelmi és hadiút. A folyó déli partján a mediterrán római birodalom Bordeauxból kiinduló, Milánon és Aquilaián ke14
