Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
Összefoglalás Segesd megye és város középkori művelődéstörténetéről
meny állhatott. Az épület bizonyos szintjeit gerenda-mennyezet, másutt gótikus bordákkal díszített boltozat választhatta el egymástól. (19—21. ábra) Végsős soron ennek az általunk megtalált rangosabbnak tartható épületnek a kora megegyezik — az 1395—96-os oklevélben emlegetett — a főrangúnak, így a Zámbó Miklós kezében lévő segasdi kúriák korával. Típusban pedig a jellegzetes soproni, kőszegi vagy budai középkori kis paloták formáját mutathatta. Az újkori falbontások, falkiszedések miatt ugyan csupán alapjaiban megmaradt téglaépület belsejében több, szabályos kör, elipszis alakú gabonatároló verem is előkerült! Ettől a gótikus épülettől délre és délkeletre (már az ún. Baracsi (földön!) is különböző középkori épületszárnyakhoz tartozó tóglafalmaradványok, valamint más-más korokhoz köthető, égéssel elválasztott' téglaskintek, járószintek húzódnak. Ezek az egymással is összefüggő szintek és falak egyike egy nagyméretű, kétrészes épület, a magtár lehetett! Romjai közül nagy mennyiségben középkori búza, rozs, zab, és árpa megsizenesedett maradványai kerültek elő! (17—18. ábra) Találtunk egy széles, ferdén futó téglafalmaradványt, amely talán a közelben előkerült temető zárófala is lehetett! Tőle ugyanis D-re Ny—K-i tájolású koporsómaradvánnyal ellátott, részben bolygatott sírok csontvázai kerültek elő. Ezek, valamint a domb legdélebbi peremén talált párhuzamosan Ny—K-i irányba futó falkiszedések egy összefüggő falrendszer, a temetőhöz tartozó egyház falait jelezték. Ez az építmény -— a környékén feltárt pártás, párizsi kapcsos, pénzleletes, Ny—K-i tájolású sírok alapján az Árpád-korra, illetőleg a XIV—XV. századra datálható! Vagyis már [1984-ben \megtaláltuk a civitap, illetőleg ts£ /oppidum a város és a mezővárcis piactér környéki egyházát, a temetővel és ü környékén lévő kúriákkal, gazdasági épületekkel! (18. ábra) Ásatásunk csúcspontjaként, 1985-ben az említett, nagy kiterjedésű temető D-i szélén találtuk meg a megközelítőleg 20x7 m-es, egyenes záródású szentéllyel rendelkező, támpilléres, gótikus egyházat! A templom szentélyében még a díszes téglaoltár alapjának maradványát is feltárhattuk! Előkerült tehát a város, a mezőváros, kiemelt jogállású, ún. exemptus plébániaegyházának az alapja. (A nem a veszprémi püspökhöz tartozó, hanem kiemelten közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelt templomnak a romjai.) Ettől az egyháztól ÉK-re egy ugyancsak kétosztáfeos épületnek, valószínűleg a plébános kúriájának alapfalai is feltárást nyertek. Tőlük ÉNy-ra pedig egy kör alakú építmény és más ismeretlen rendeltetésű épületek falai mutatkoztak! Mindezek számunkra is kéts(égteld,nné ^tették, hogy 'megháláltuk a királynéi város, mezőváros központját! Pontosabban az jottlévő 'plébániatemplomot a temetővel, jilletőleg a piactér környékén 'álló kúriákat, palotákat, á (különböző gazdasági jellegű épületekkel együtt! Ezt á jelentős 'téglalap aldkú városmagot vették Jkörbe az egyszerű épületek, patics, sövényfonatos jobbágyházak utcasorai! (18. ábra) 162
