Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
vülről bevágással, illetőleg domborítással készült el. Ezek a díszített vastárgyák jól mutatják a mezővárosi lakók ízlésvilágát, illetőleg egyben az itt kialakult fejlett vasművességre utalnak. Ennél fejlettebb és látványosabb csupán az ún. török kori bronzművesség volt, melynek különböző tárgyai számtalan formában, magas technikai kivitelben kerültek elő a segesdi mezőváros területéről.588 Ezeknek a tárgyaknak — a mindennapi élet alapvető eszközeitől kezdve a különböző dísztárgyakig .— száznál is több típusvariánsa jutott a birtokunkba. Először a felsorolást a török kor legalapvetőbb bronztárgyaival, a rituális, vallásos tárgyaknál a mindenkor használt kézmosótálaknál, vizeskancsóknál, s a hozzájuk sorolható különböző bögréknél, csészéknél kezdenénk el; végigmenve a kisebb-nagyobb bronz használati eszközökön keresztül a bronz mérlegsúlyig, vagy más apróbb dísztárgyig. (23—28. kép) Legelőször azt ia nagyobb, erősen korrodált állapotban, a patics- és egéshétegből előkerült bronztálat említenénk meg. Ez a restaurálás Után kapta vissza eredeti „üstszerű” formáját. Alul gömbölyded fenékrész, majd egy hornyolt váll következett, amely enyhén kiszélesedett és agy kifelé hajló, egyenes peremben végződött. Az eredetileg vastagabb .anyagból kikalapáít kézmosótál laposabb variánsai is előkerültek. Az egyik közülük tányérszerűen lapított, széles peremű formát mutatott. A peremen bordatagolásokat képeztek ki, nyilván díszítő célzattal. .Ennek a tálnak hasonló, de nagyobb átmérővel rendelkező variánsa is előkerült. Ezek viszonylag épen, helyenként kitöréssel, a restaurálás során eltüntetett lyukakkal jutottak a felszínre. Nem úgy az a szinte kettétörött és kis vágott peremmel rendelkező, ugyancsak széles tál, amely több kisebb darabra hullott síét. Ezek a tálak barnás bronz színűket többnyire visszanyerték. Több ezüstöt, ónt tartalmazott az a kis füles bögre, amely gömbölyített hassal, tagolt vállal és ívelt nyakkal, valamint kis lapított peremmel rendelkezett. A perem alól egymással szemben indult a két nagyméretű, durva bevágással készített lyuk, amelybe a .vödörszerűen kiképzett fogót illesztették bele. Erősen töredékesen került elő — a bögrénél két-háromszor nagyobb — füles bronzfazék. Az erősen gömbölyített hassal, kis széles kifelé hajló peremmel rendelkező fazék egyik olcfalán volt, a peremből induló kis, hajlított keskeny fül. ,Az előkerült tál, fazék, bögre-készlet legszebb darabja az a karcsú teistű, kiöntőcsöves bronzkanna, amelynek lánccal ráillesztett kupak-sapkája is előkerült. A síéles lapított hasú, felfelé karcsú, keskeny nyakkal, enyhén kiszélesedő peremmel Végződő kanna ugyancsak szépen kalapált és jó bronzlemezből készült. Külön szegecsekkel illesztették fel a peremből induló és az edény aljánál végződő lapos, keskeny fogófület. Láncszerű kapocs tartotta fenn a kúpos kannatetőt.589 A gömbben végződő, kiöntőcsöves kannában legutoljára cseresznyét, szőlőt, szilvát tartottak, és valószínűleg az érlelőgödörbe esése révén került a napvilágra.’99 (25—26. kép 4.) Ezek a bronztárgyak — egy kivételével — díszítés nélküliek voltak. Az egyik tál alján, kívül középen egy rozettaszerű virágmotívum volt bekarcolVa. Ez már szinte művészi, ötvösmunkának is tartható. Csak151
