Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

vülről bevágással, illetőleg domborítással készült el. Ezek a díszített vastárgyák jól mutatják a mezővárosi lakók ízlésvilágát, illetőleg egy­ben az itt kialakult fejlett vasművességre utalnak. Ennél fejlettebb és látványosabb csupán az ún. török kori bronzművesség volt, melynek különböző tárgyai számtalan formában, magas technikai kivitelben ke­rültek elő a segesdi mezőváros területéről.588 Ezeknek a tárgyaknak — a mindennapi élet alapvető eszközeitől kezdve a különböző dísztár­gyakig .— száznál is több típusvariánsa jutott a birtokunkba. Először a felsorolást a török kor legalapvetőbb bronztárgyaival, a rituális, val­lásos tárgyaknál a mindenkor használt kézmosótálaknál, vizeskancsók­nál, s a hozzájuk sorolható különböző bögréknél, csészéknél kezdenénk el; végigmenve a kisebb-nagyobb bronz használati eszközökön keresztül a bronz mérlegsúlyig, vagy más apróbb dísztárgyig. (23—28. kép) Legelőször azt ia nagyobb, erősen korrodált állapotban, a patics- és egéshétegből előkerült bronztálat említenénk meg. Ez a restaurálás Után kapta vissza eredeti „üstszerű” formáját. Alul gömbölyded fenék­rész, majd egy hornyolt váll következett, amely enyhén kiszélesedett és agy kifelé hajló, egyenes peremben végződött. Az eredetileg vasta­gabb .anyagból kikalapáít kézmosótál laposabb variánsai is előkerültek. Az egyik közülük tányérszerűen lapított, széles peremű formát muta­tott. A peremen bordatagolásokat képeztek ki, nyilván díszítő célzat­tal. .Ennek a tálnak hasonló, de nagyobb átmérővel rendelkező varián­sa is előkerült. Ezek viszonylag épen, helyenként kitöréssel, a res­taurálás során eltüntetett lyukakkal jutottak a felszínre. Nem úgy az a szinte kettétörött és kis vágott peremmel rendelkező, ugyancsak szé­les tál, amely több kisebb darabra hullott síét. Ezek a tálak barnás bronz színűket többnyire visszanyerték. Több ezüstöt, ónt tartalmazott az a kis füles bögre, amely gömbölyített hassal, tagolt vállal és ívelt nyakkal, valamint kis lapított peremmel rendelkezett. A perem alól egymással szemben indult a két nagyméretű, durva bevágással készített lyuk, amelybe a .vödörszerűen kiképzett fogót illesztették bele. Erősen töredékesen került elő — a bögrénél két-háromszor nagyobb — füles bronzfazék. Az erősen gömbölyített hassal, kis széles kifelé hajló pe­remmel rendelkező fazék egyik olcfalán volt, a peremből induló kis, hajlított keskeny fül. ,Az előkerült tál, fazék, bögre-készlet legszebb da­rabja az a karcsú teistű, kiöntőcsöves bronzkanna, amelynek lánccal ráillesztett kupak-sapkája is előkerült. A síéles lapított hasú, felfelé karcsú, keskeny nyakkal, enyhén kiszélesedő peremmel Végződő kanna ugyancsak szépen kalapált és jó bronzlemezből készült. Külön szege­csekkel illesztették fel a peremből induló és az edény aljánál végződő lapos, keskeny fogófület. Láncszerű kapocs tartotta fenn a kúpos kan­natetőt.589 A gömbben végződő, kiöntőcsöves kannában legutoljára cse­resznyét, szőlőt, szilvát tartottak, és valószínűleg az érlelőgödörbe esése révén került a napvilágra.’99 (25—26. kép 4.) Ezek a bronztárgyak — egy kivételével — díszítés nélküliek voltak. Az egyik tál alján, kívül középen egy rozettaszerű virágmotívum volt bekarcolVa. Ez már szinte művészi, ötvösmunkának is tartható. Csak­151

Next

/
Thumbnails
Contents