Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
kosáríves, szegmens íves, a középről félkörívvel induló, oldalán egyenesre vágott, alul prizmásan végződő; az egyik szélén oldalt ferdére metszett; az alul a nyolcszög három oldalával, míg felül a kiálló nyél- csonkban végződő, az alul háromszögben, felül nyélcsonkiban ívelő típusok. A legdíszesebb darabokat a felül fogrovatos (fűrészfogas), valamint a sakktábla dísszel ellátott, illetőleg a bordázott, háromszögletű formák mutatják.575 ( 29. kép) Az építészettörténészekkel együtt576 nagyon fontosnak érezzük ezeket a különböző, főképpen másodlagos helyen előkerült idomtéglatípu- sokat. Közülük is éppen a fűrészfogas és a sakktáblamotívumokkal díszített idomtéglákat, mivel ezek motívumai eredetileg a román kori templomok főpárkányán fordultak elő faragott kőből készítve, általában ívsorral és egy gyémántmetszés-sorral kiegészítve. Korban tehát ezek akár a román korhoz is kapcsolódhatnának! (29. kép) A további idofntéglák pedig a gótika időszakának lehetnek szerintiünk a jellegzetes formaelemei. Hiszen (az 1986 nyarán folytatott babó- csai ásatásunkon talált gótikus városi egyház építészeti emlékei között is megtaláljuk őket; többnyire a kőbordákat helyettesítve. A se- gésdi gótikus városi egyház (Szent Mihály templom) díszítő motívumai közé is tartozhattak az ilyen jellegű idomtéglák.577 ( 29. kép) A legalapvetőbb építési anyagként használt különböző méretű és formájú téglák mellett nagyobb számban került felhasználásra a mészkő és a homokkő. ,Az 1981-es ásatás során szórvány mészkőlapok, kváderek kerülték a felszínre. Míg a mezőváros területén az ún. plébániaház alapjában fedezhettünk fel kvádereket, illetőleg töredéke's kőanyagot másodlagos elhelyezésben. Az 1982—1987. év között folytatott kutatásaink során több tucat kifejezetten gótikus és kisebb méretű kőfaragványt találtunk. így például a gótikus kúria feltárása során került elő a boltozati bordára 'emlékeztető mészkőből készült ablakosztó kőfaragvány és a faragott ereszkö, valamint a 24x21x18 cm-es homokkőből faragott, oldalán levésett bordázattal ellátott típus. Keményebb mészkőből készült — az ajtóhoz tartozó perselykő, valamint a vájatok- kal tagolt, két darab sarokkő. Több (legalább négy!) homokkőből készült nyíláskárát töredéket is felszínre hoztunk. Ezek hornyokkal, illetőleg különböző tagolással díszítettek. Nagyon fontos az 50x30x40x20 cm-es méretű födémgerenda kőkonzolja, amely szintén a gótikus kúria feltárása során került elő. Több — az épület sarokarmirozásához tartozó — kemény, kváderkövet is találtunk. Vagyis a téglaépítkezések során a gótika időszakában a különböző tartószerkezetekhez, nyíláskeretekhez, épületdíszítésekhez, valamint a különböző saroharmdtúráhtíz és az alapokhoz is felhasználták a kőanyagot. (30—31. kép) Ez nagyon fontos, mivel a déli parton iáiig ismerünk középkori kőbányát. Somogybán például csak Gyékényes, Szenna kőbányáiról tudunk. Viszont a déli parttal szemben sorakoznak Tihany, Paloznak, Alsóörs, Balatonalmádi, Vörösberény, Litér, valamint nyugatabbra Balatonszepezd, Kővágóőrs kőbányái. Ugyanakkor Somogyvár összes eddig ismert Árpád- és -középkori 141
