Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

Július közepén (18-án) érkezett a Tolna megyei alispán levele mely­ben beszámolt, hogy megyeijében császári megszálló erő nincsen. Sajnos július 15-én a német légió két századát Mohácson az elégtelen felderí­tés és biztosítás következtében a császáriak megrohanták és Bajára űz­ték. A császári erő 600 gyalogos, 300 lovas és 4 ágyú volt. A várost sáncokkal erődítik, írta Fördös István Tolna megyei alispán. Az infor­mációért ő is információt kért ,,.. . leginkább a Dráva és a Muraközi eseményekről". 190 Július 22-én az ellenség délunyugat felől Somogy megyébe betört. Az esemény nem érte váratlanul Noszlopyt, mivel a felderítők jelenté­seikben közölték a várható támadást, ezért zászlóalját Nagyatádon össz­pontosította. Somogy ot délről gr. Pálffy Móric altábornagy hadosztálya 5843 gyalogossal és 517 lovassal, délnyugatról pedig br. Johan Burits altábornagy hadosztálya 2895 gyalogossal és 135 lovassal, valamint északnyugatról Dondorf őrnagy portyázó különítménye 495 gyalogossal és 100 lovassal támadta meg. A császári támadó erő Somogy irányában összesen 10 435 fő és 30 ágyú volt. 191 Noszlopy július 23-án esti 8 órakor írt levélben a Tihanyba húzó­dott Csertán zalai kormánybiztosnak a császáriak előző napi támadá­sáról, és az ellenük tett intézkedésekről is beszámolt. A betört ellenség zöme Csurgó felé, a kisebb .része pedig Iharosberénynek tartott, majd onnan visszafordult Csurgónak és ott egyesült. Kiss János nemzetőr őrnagy a császáriakat Csurgón várta. Sajnos a kevésbé begyakorolt nemzetőrök az első sortűz után megfutamodtak. Noszlopy ugyanis Kiss­nek korábban már megparancsolta, hogy Atádra vonuljon, azonban a parancsnok hanyagsága miatt az alegységek a parancsot nem hajtották végre. 192 „Oly lelk&s nép élén, mely eddig csak győzni tudott, csak gyá­va parancsnok veszthete csatát" —• emlékezett vissza Noszlopy Antal. 19:i A támadás napján Noszlopy Nagyatádon tartózkodott. —• „A fiatal tisztikar vidor volt — népdalokkal fűszerezé estebédét az urasági kas­télyban. — Csak minket epesztett titkos aggály. Nem csoda! — győze­lemhez vala szokva kedélyünk" — emlékezett vissza Noszlopy Antal. 194 A Nagyatádon összpontosított erőt Noszlopy július 23-án sietve Kapos­várra vonta vissza. — „Én jelenleg egész erőmmel Kaposvárott vagyok s várom az ellenség mozdulatát. Ha egy részével, vagy egész erejével is Kapósnak jönne, itt megütközöm — írta Csertánnak. Majd beszámolt a népfelkelés meghirdetéséről és annak eredményéről. „Roppant nép­felkelést csináltam Kapós körül, s úgy vagyok elhelyezve, hogy az el­lenség nem jöhet úgy be, hogy háta mögött népfelkelést ne hagyna. Aki ismeri Kapósnak hegyes, erdős és bevezető utakkal szomszédos fekvését, az tisztán látja a lehetőséget." m Testvérének visszaemlékezése szerint a cseberki pusztán tartott népgyűlésen a „ . . . szavaim bármint igyek­szenek a haldokló reményekbe életet önteni, — kitűnt a sorsfordülat komolysága. — A több ezernyi hallgatóim arcáról a lehangoltság kifeje­zése olvasható uoZt." 196 Noszlopy terve egy vesztes csata, vagy az ellenséges túlerő esetén a Somogyból való kivonulás Tolnán át, a Dunáig volt. — Szerinte a

Next

/
Thumbnails
Contents