Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)
IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)
port és töltényeket kért. 100 „Meg vagyok győződve, hogy Zala eleste Somogy elestét vonja maga után" — fejezte be levelét Csertán. Másnap, július 3-án Noszlopy válaszlevelében tudatta Cser tannal, hogy néhány nap alatt zászlóaljának a szervezését befejezi. „Ha tehát a már felszerelt 800 honvédem rendezve leend, igen is pár \nap múlva küldenek Kanizsa alá honvédeket habár mi .somogyiak oly szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy >nem csak Zala eleste, de a szigeti positio elvesztése is — ahol áll, jelenleg \erőm nagy xrésze a Pécsről minden nap áttörni akaró császáriak miatt veszélyeztetünk, valamint Zala is veszélyeztetnek kétszeresen ha Sziget felől benyomulhatnának a császáriak." Noszlopynak ekkor 800 honvédje, 150 főnyi vadásza, egy század felszerelt huszárja volt és 2000 főnyi mozgó nemzetőrrel számolt még. „Ezek aztán védseregbeli szolgálatot, harcra állni tartozván, a többi nemzetőrség helybeli, a szükség esetén népfelkelési szolgálatot tenni tartozik. — Ezen majd közel 3500-ra menő erővel a legrosszabb esetben a Bakonyban szép szolgálatot tehetnek. — Tüzéreim Szigetben vágynak s ha egy is nélkülözhető leszen, elfogom küldeni." Noszlopy is lőszerhiányban szenvedett, bár Komáromból 10 ezer töltényt kapott és mintegy 30 ezret várt még Pestről, de erre zászlóaljának nagy szüksége volt. 170 Csertán július 4-én Noszlopytól ismételten tüzéreket és pár ezer töltényt kért, mivel a „Mura partján őrködő seregeink a legnagyobb veszélynek vannak kitéve." 171 Válaszként július 7-én 3000 puskatöltényt Noszlopy Letenyére küldött. 172 A dél-dunántúli népfelkelés összehangolt vezetésére Szemere Bertalan június 21-én az akkor még beteg Csapó Vilmos (1798—1879) ezredest, az ozorai győzelem szervezőjét nevezte ki. Csapó a hadvezérekkel, a hadügyminisztériummal, valamint Tolna, Baranya és Somogy megyékkel ,,összehangzólag intézi a néperőt". Feladata a nemzetőrség megfelelő felhasználása és a megyei nemzetőrparancsnokok irányítása volt. Intézkedéseit az illető kormánybiztosok, a törvényhatósági elnökök és a bizottmányok kötelesek voltak végrehajtani. 173 Csapó csak június végén tudta parancsnoki tisztét elfoglalni. Közben július 3—4-én Légrád irányából örtilosba, mintegy 2000 gyalogos császári katona tört be, ahol fosztogattak és gyújtogattak. 174 A császáriak július eleji portyázó próbálkozását — tíz nap elteltével — a főerő támadása követte. Július 12-én Nugent táborszernagy Knezevich ezredest magasabb egységével Letenyéről Nagykanizsa—Somogy irányába küldte. 17 "' Becsehely és Pola községeknél nemzetőrök tűzzel fogadták az előrenyomulókat, ezért Knezevich mindkét falut felgyújtotta. 170 Közben Légrádról Zeisberg dandára mintegy 4000 katona Zala megyébe, Szerdahely felé nyomult. 177 Nagykanizsát július 12-én egy 150 főből álló századnyi honvéd, 11 fő huszár és 2 db ágyú (1 db egyfontos és 1 db félfontos) védte. Albanich városbíró, az Iharosberényben gyülekező nemzetőrség parancsnokát, Kiss János őrnagyot könyörögve kérte a rögtöni segítségnyújtásért. 178
