Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

csődíté a népet az egyház (templom) előtt felállított 8 ágyú elibe, azt mondva: úgy kell a kálomista kormánynak, majd ezekkel megtanítják."

91 Tompos hazaárulását 1849 májusában is folytatta. Ekkor kémkedett és lakásán éjjel a Dráva túlsó partjáról érkezett császári felderítő tiszteket fogadta. Híveinek állandóan a császári sikerekről prédikált, miközben a magyar kormány ellen uszított."

8 Letartóztatását nem kerülte el a nagyberényi plébános és a lelkésze sem, akikre a hazaárulás bűntette szintén rábizonyosodott.

99 Baranya felszabadult részéből június 12én Szepesy János bicsérdi lelkész került letartóztatásra. Szepesy lelkész császárbarát és a magyar forradalom ellensége volt.

100 Kossá Dániel baranyai népfelkelő parancsnok június 2-án Bek Józsefet, piski község jegyzőjét küldte a kaposvári börtönbe. Bek besúgói múltjára fény derült, mivel Nagy Sándor baranyacsehi lelkészt juttatta a császáriak börtönébe. Ö jelentette fel Munkácsi Albert szaporcai lelkészt is. Munkácsi csak a véletlennek köszönhette, hogy a letartóztatás elől megmenekült. Kossá ugyanakkor jelentette, hogy Jós Ferenc adorjáni lelkészt és a rádi községi bírót is hazaárulással vádolták. Őket is Noszlopyhoz küldte.

101 Noszlopy Antal visszaemlékezésében írta, hogy a forradalomellenes tábor azért nem tudott a megyében kifejlődni, mivel a főcinkosokat „ártatlan helyzetbe fogva tartottuk."

102 A forradalomellenes bűntettek mellett, a legtöbb gondot a parasztmozgalmak okozták. A megye felszabadulása saját erőből a nép, a parasztság áldozatvállalásából, népfelkeléssel történt. A megye lakosságának többsége szegény, kevés földű és földnélküli jobbágy volt. A szabadság első óráiban szenvedései és áldozatai kárpótlásaként rövid úton, minden közbeeső fórum mellőzésével igényeit igyekezett érvényesíteni. A nép a győzelem után igényei kielégítését, melyet a forradalom vezetői a győzelem utánra ígérték, jogosnak találta.

10

'

5 A népfelkeléskor a megye felszabad!fásában öntudatra ébredt a paraszt mellett a zsellér is. Az egyik első munkamegtagadás a Kisberki contractualis lakókról maradt fenn. Május elején a napszámot megtagadták mondván, hogy „ .. . miután népfelkelésbe voltak a szerződési értelem következtében járandó napi napszám"-ot nem hajlandók teljesíteni, mivel hogy „ ... ők már most szabadok."

m A megye felszabadulásával, a nép felkeléssel egyidejű az ecsenyi zsellérek földfoglalása is. Tallián Pál földbirtokos alighogy Noszlopy kaposvári bevonulásáról és a cseri népgyűlésről hazaért, már is jelentették húsz zsellér földfoglalását. Földjét május 3-án felszántották és délután már kukoricával bevetették. Amikor Tallián cselédei a földfoglalók ellen felléptek, estére 8 fegyveres zsellér Kaposvárról hazatérve, a házát megtámadta. Nagy nehezen sikerült a további földfoglalásról lebeszélni őket. Két nap múlva Koch János azt vallotta, hogy a földek 4—'5 évvel ezelőtt a családok birtokában voltak, majd Tallián „kiütötte" őket. „Most felszántjuk régen bírt földenket." Közben senkivel sem gorombáskodtak. „.. . Nekem is és mintegy 20 társamnak is az jutott eszünkbe, hogy mi is most azon jussal régi birtokunkat elfoglalhatjuk. De foglalás alkalmából senkit nem bántottunk s törvénytelennséget nem követtünk