Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

és az önikéntes honvédek összeírása, illetve jelentkezése is növelte.

80 A május végi bizottmányi ülésen Jellasics és pártja bujtogatásáról már beszámoltak. Utasították a fő- és alszolgabírókat a bujtogatok elfogására.

87 Noszlopy Gáspár május végétől a november 2-i bizottmányi ülésig nem volt jelen az üléseken. Június—júliusban a nemzetőrök szervezésével, augusztusban a Dráva melletti szolgálattal volt elfoglalva. Rövid hivatalban léte után, szeptember elején a kiújult betegségét Hévízen gyógyította. Szeptember derekán az ellenség betörésekor ismét hivatalában volt, amikor elsősorban a védelem szervezésével foglalkozott. Októberben ismét kerületének a nemzetőreit állította hadrafoghatóvá, s ezért nem volt ideje két-három napig Kaposváron tartózkodni. Június 13-án, Csányi László megyei biztos is jelen volt a bizottmányi ülésen, amikor a megye lakosságának a felfegyverzését sürgette. A következő, június 17-i bizottmányi ülésen Csányi levele alapján elhatározták, hogy a Dráva vidékére tíz nap múlva 3000 főnyi nemzetőrt — a megjelölt helyre — küldenek. Elhatározták, hogy az első csoportot 15 nap múlva felváltják.

88 Ennek lebonyolítására egy 8 tagú választmányt, ún. fiókbizottmányt az első alispán elnöklete alatt kineveztek. Ugyanakkor tudomására hozták a bizottmánynak, hogy a nádor a megürült főispáni székbe Sárközy Albertet nevezte ki. Első alispánná a bizottmány ugyanakkor Mérey Józsefet, másodalispánné Hochreiter Ambrust, helyettes alispánná pedig Bogyai Pétert választotta meg. Az első alispán javaslatára a törvényszéki táblabírák megválasztása mellett, az addigi öt rögtönítélő bíróság helyett, a kaposvárit és a csurgóit végleg megalakították.

89 Bizottmány a várható ellenséges támadás előtt a megye nemzetiségi helyzetét is felmérte. A 202 938 magyar lakos mellett (89,6%), 8959 német (3,9%), 1308 szlovák (0,5%), 3876 ún. rác (1,7%), és 9370 horvát (4,1%) lakosa volt Somogynak* A megyében néhány kisebb akdiótól eltekintve, a nemzetiségiek nem voltak ellenségesek. A bizottmány többsége legtöbbször rémeket látott és az 1831-es felvidéki kolera felkelést emlegette. Alig ültek el az országgyűlési követválasztás eseményei, melyből Noszlopy szolgabíró is kivette a részét — a marcali kerületben Koller József mesztegnyői plébánost választották meg — teljes erővel a nemzetőrség drávai szolgálatát kellett intéznie. Ekkor nevezte ki a miniszterelnöki előterjesztésre a nádor megyei nemzetőrség parancsnokainak Palocsay József kilépett kapitányt és Kiss János nyugdíjas kapitányt. Amikor a somogyi nemzetőröknek a Dráva mellett kellett volna őrködniök, a fegyverforgatáshoz értő parancsnokaikat csak június végén kapták meg. Csányi László a június 24-i bizottmányi ülésen felolvasott levelében ismételten megparancsolta, hogy június 26-án és 27-én a megye 6000 nemzetőrt az őrvonalra állítson ki. Az őrvonal központja Babócsa volt. A környező helységekbe a bizottmány Csányi rendelkezése alapján 1—2 századot helyeztetett el.

92 Az idő közben rendkívül sürgetett. Ennek ellenére a fegyverforgatásban alapkiképzést kapott nemzetőrség csak a hónap végén foglalta el őrhelyét a kijelölt szakaszon.

93