Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

valamint egy adóssági perben hozott ítélet végrehajtását bízták.

57 Két szőlőbirtokos panaszára hozott úriszéki ítélet végrehajtását is Noszlopy végezte. Az egyiket a böhönyei uradalom több szőlőbirtokos ellen, míg a másikat Szabó István vései lakos Véssey Lajos földbirtokos ellen emelte, mivel a földesúr nemcsak a szőlőjét, hanem a borát is elvette. A földbirtokos természetesen a Helytartótanácshoz fellebbezett. A Helytartótanács rövidesen teljes peranyagot felkére, ezt kellett Noszlopynak Kaposvárra vinni.

58 Ugyanakkor az idősb, néhai Noszlopy Antal adósságai elleni perben Bereck Antal ügyvéd a megyétől megbízást kapott, hogy az örökösök ellen a pert folytassa, illetve a tartozást rajtuk követelje.

59 A tavasz és a nyár folyamán a zárgondnokság alatt lévő Dezső Károly sógora ismételten támadta Noszlopyt. Dezsőről Veszprém és Zala megyékben köztudomású volt, hogy hatalmas adósságokat csinált. Mulatozásai és kicsapongó életmódja miatt csak uzsoralkölcsönöket kapott. Noszlopynak leánytestvérére és annak négy kislányára is gondolni kellett, nehogy sógora kezéhez nagyobb összeg kerüljön.

60 1848. február 24-én Noszlopy községeinek bíróival Nemesdéden, Stephaich főszolgabírónál jelent meg az 1847. évi adóval. Március 21-én Stephaich lakásán az adót. a közmunkát, valamint az írótollak, és a kiirtott verebek elszámolását — kerületének bíróival és jegyzőivel ellenőrizte.

61 A közelgő országos politikai változás — a polgári forradalom előtt —, 1848. március 14-én a megyei közgyűlés Kaposváron ült össze. A megyei közgyűlés az országgyűlési követek jelentését tárgyalta és utasította őket, kérjék az uralkodót, hogy „alkotmányos engedményeket tegyen". A megyei közgyűlés felhívta a követek figyelmét az alkotmányos berendezkedés fontosságára, a központi és a megyei önkormányzat összhangjára. A polgári szabadságjogok biztosítása mellett a megyei közgyűlés a tehetősebb nép felfegyverzését is célként jelölte meg.

62 Utasították a követeket, hogy a birodalom adósságaihoz nem járulhatnak hozzá. A nemzetiségiek, így a horvát Várasd megyei követeléséhez a megyegyűlés megjegyzi, hogy a magyar nyelvet a magyar határokon túl ne terjesszék.

63 A polgári forradalomról a megyében elsőként Kacskovics Ágoston, az Eszterházy uradalom jogtanácsosa értesült. A földesurak számára szerinte „szomorú hír futtya el a kaposí vidéket". A jövő héten, hétfőn állandó gyűlést tartanak a megyeszékhelyen, tudósítja főnökét, azért „nehogy valami véletlen történyen a köznép között is".

64 Március 17-én már a követek értesítették a megyét a pozsonyi országgyűlés eseményeiről, amit azután a 23-i közgyűlésen olvastak fel. A március 23-ára összehívott rendkívüli megyei közgyűlésre, az események hírére már előző napon a közgyűlési tagok Kaposvárra megérkeztek. Feltehetően Noszlopy főnökével és szolgabírótársával együtt érkezett. Ezekről a napokról Xantus János az alábbiakban tudósította a Pesti Hírlap olvasóit: „ . . Már 22-én nagy néptömeg hullámzott ,a város ^utcáin, minden köz-