Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

I. A Noszlopy család

Leinek. Később ő lett a támasza özvegységében édesanyjának is. Férje Berzsenyi Dániel legkisebb fia, László lett, akinek Niklán is volt birto­ka. Gyermekükről legalábbis felnőttkorúról nincs tudomásunk. Júlia Niklán, 1893. április 7-én, hosszas szenvedés után hunyt el. A niklai Berzsenyi sírboltba temették el. 53 Tizedik gyermekként, 1826 május derekán — keresztelve 20-án — Titusz született. A család „Benjáminja" középiskolát végzett, és később csekélyke földjén a szülő faluja ban gazdálkodott. A szabadságharcban katona, 1849-ben rövid ideig Gáspár mellett tevékenykedett. Az ön­kényuralom kezdetén bujkált, majd hazatért. Házasságából — felesége iglódi Szabó Terézia - hat gyermek született. A két kislányt és négy fiúgyermekét gonddal nevelte és taníttatta. Az 1857-ben született gyer­mekét, a kivégzett szabadsághős bátyja emlékére, Gáspárnak keresztel­tette. Noszlopy Gáspár Nagyatádon ügyvédeskedett haláláig. Noszlopy Titusz 1879. július 21-én Vrácsikon halt meg és ott is temették el. Sírja ma az újvárfalvai temetőben található. 55 A negyvenkét esztendős Noszlopyné 1831 febrárjában adott életet tizenegyedik gyermekének, Sándor, Severusnak. Sándort február 22-én, Máklári Pap József mezőcsokonyai feformátus lelkész keresztelte meg. A keresztszülők között Sárközy Sándort és feleségét, Fodor Jánost és ne­jét, Berzsenyi Teréziát, Ujváry Kristófot és nejét, Bezerédy Pált, So­mogy megye archiváriusát és feleségét, valamint Hertelendy Sándort és nejét találjuk. A család az utolsó kis jövevénynek nagy ünnepséget ren­dezett, mintha érezte volna a közeledő tragádiát. A gyengécske Sándor alig érte meg a következő év tavaszát. 1832. július 8-án, a másfél éves kis Sándor-Severus már a vrácsiki temető lakója volt. 53

Next

/
Thumbnails
Contents