Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

Jegyzetek

155. Uo. (Szabó Imre ezredes június 10-i levele.) OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 2. csomó, 157. p. és 164. p. 156. Uo. 2. csomó. (Iktatatlan beadványok.) 166—168. p. 157. Uo. 2. csomó. 192—193. p. 158. Uo. 2. csomó. 183. p. 159. KLÖM. XV. kötet. Bp., 1955. 594—595. old. 160. OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 2. csomó. 191. p. 161. Uo. 3. csomó. 1382—1383. p. 162. Uo. 3. csomó. 442—443. p. 163. Noszlopy A.: önvédharc. 153. p. 164. OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 3. csomó, 212. p. 165. Uo. 1. csomó. 44., 66. p. 166. Uo. 3. csomó. 38. p. 167. Uo. 3. csomó. 403—404. p. 168. Uo. 3. csomó. 374. p. 169. Uo. 1. csomó. 52—54. p. 170. Uo. 1. csomó. 57—58. p. 171. Uo. 1. csomó. 59—60. p. 172. Uo. 1. csomó. 61. p. 173. Uo. 2. csomó. 169—172. p. 174. Uo. 3. csomó. 366—367. p. 175. Bánlaky József: Magyarország 1848 49. évi függetlenségi harcának katonai története. Bp., 1898. III. kötet, 263—264. old. (Tovább: Bánlaky. III.) 176. OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 2. csomó 164—166. p. és 3. csomó 361. p. 177. Uo. 3. csomó. 362—363. p. 178. Uo. 2. csomó. 153—154. p. 179. Uo. 2. csomó. 151—152. p. 180. Uo. 3. csomó. 134—135. p. 181. Uo. 3. csomó. 14. p. 182. Uo. 3. csomó. 30—31. p. 183. Uo. 3. csomó. 14. p. 184. Uo. 3. csomó. 17. p. 185. Uo. 3. csomó. 174. p. 186. Uo. 2. csomó. 173—175. p. 187. Uo. 3. csomó. 15. p. 188. Uo. 2. csomó. 170—171. p. 189. Uo. 2. csomó. 190—191. p. 190. Uo. 3. csomó. 40. p. 191. Bánlaky III. 264. old. 192. OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 3. csomó. 23—24. p. 193. Noszlopy A.: önvédharc. 192. p. 194. Uo. 192. p. 195. OL.: Noszlopy G. iratai. 1849. 3. csomó. 2—3. p. 196. Noszlopy A.: önvédiharc. 192. old. Noszlopy népfelkelési hirdet menyének teljes fogalmazvány szövege a következő volt: „Somogy megye Kormánybiztosától Somogy megye Polgárainak! Kaposvár, júl 22. 849. A szó legszorosabb értelmében tüstént, e rendelet vételével, minden ember ki csak kart emelhet, úr és koldus, — magát bárminő használható fegyverrel ellátva megjelenni, elengedhetetlen és szent kötelességének tartsa. Somogy megye életének megmentése a czél! Ki e czélért halálra küzdeni csak percziig is vonakszik, azt halálát óhajtja e megye minden polgárainak, — vesztét, elrablását minden ember vagyonának, s az illy embernek, mint esküd(t) ellenségünknek halni kell azonnal rögtönítélő