Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

A siralomházzá átalakított cellában, a Noszlopyt megtekintők csak a nyitott ajtó előtt mehettek el és azonnal eltávoztak. Amíg a megtekin­tés tartott a pavilon udvarán fegyveres őrök álltak. Egy század katona pedig az Újépületben teljes készültségben volt. Az udvarba nyíló folyo­sót zárva tartó katonák azután „ . . . a közszemlére szánt órák után Nosz­lopyt a jól őrzött tömlöcbe vitték vissza." 95 Csütörtökön, március 3-án Noszlopyval és Sárközyvel, a halálraítélt Jubál és Andrásffy ítéletét is végrehajtották. Andrásffy Károlyt császá­ri kegyelemből, reggel 9 órakor az ítélet újbóli kihirdetése után, agyon­lőtték. A három elítéltet pedig hatalmas biztonsági erő készenlétbe he­lyezése és mozgatása mellett, az Üllői út végén felállított akasztófához vitték. Itt, két felállított zászlóalj biztosította az ítélet zavartalan végre­hajtását, miközben az Üllői úti kaszárnyában a katonaságot a tüzérekkel együtt készenlétbe helyezték. Az ítélet végrehajtásáért Forgách alezre­des, a zsandárezred parancsnoka volt a felelős. Noszlopyt az Üjépület­től az Üllői útig kéz és lábbilincsben, zárt kocsiban négy zsandár őrizeté­ben szállították. 9 '' Noszlopyról élete utolsó napján, a reggeli órákban fennmaradt egy kihallgatási jegyzőkönyv, melyben Gerb ezredes egy korábbi politikai kapcsolatáról faggatta. Noszlopy bár a sorsnak megadta magát — ez ki­tűnt a vallomásából, — utolsó óráiban sem vallott senkire. A jegyző­könyvben tett vallomásában nem emlékezett a kérdéses találkozóra, ezért válasza nem volt értékelhető. 97 A felállított katonai négyszögben a haditörvényszéki formaságok után elsőnek Sárközyt, Jubált másodiknak, Noszlopy Gáspárt pedig utol­sóként az akasztófával szemben állították fel. Noszlopynak így végig kellett néznie két társa halálát. Bátran halt meg, amit a volt csurgói is­kolatársa, Soltra Alajos református lelkész 1886-ban levélben rögzített. Noszlopy, amikor a hóhér hozzálépett hangosan kijelentette: „...azt óhajtja, hogy az osztrák házon teljesüljön be 'azon átok, amely Dávid egyik zsoltárában olvasható," — azaz — „tagjai legyenek számkivetet­tek és földönfutók!" 98 Székács József evangélikus lelkész Noszlopy utol­só perceinek a vigasztalója volt, aki a pesti Deák téri evangélikus egyház halotti anyakönyvébe aznap bevezette az 5. sorszám alatt a halálesetet: „Noszlopy Gáspár, nőtlen, földbirtokos és államfogoly", aki „Vrácsik, Somogy megyei születésű és Pest Újépület" — volt az utolsó lakhelye. A halál okaként pedig a kivégzést jegyezte be. 90 Bilkó hadbíró őrnagy, másnap Albrecht főhercegnek megkönnyebbülve jelentette, hogy az íté­letet a nagyszámú érdeklődő előtt zavartalanul végrehajtották. „Noszlo­py Gáspárnak 11 forint 19 krajcár bankjegyekben, 5 tallér és 20 darab ezüsthuszas és egy darab ezüstizes" volt az összes nála levő értéke, amit halála után a kincstár lefoglalt. 100 Noszlopy Gáspár 32 éves korában fiatalon adta életét a magyar füg­getlenség ügyéért. A szabadságharc bukása után, amikor nagyon kevesen vállalták a küzdelmet, ő akkor is bátran élt és férfihez, szabadsághőshöz méltóan halt meg. Négy évvel korábban látnoki erővel jósolta meg sor­sát, ami 1853 márciusában beteljesedett: „Ên a forradalom embere va­gyok, s mint ilyen halok is meg!" m

Next

/
Thumbnails
Contents