Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

mu. Mint ahogy már Wachtel őrnagy, vizsgálóbíró által vezetett hadbírósági eljárás folyamán történt vallomások mutatják, Noszlopy volt az említett rablás értelmi szerzője és Gál, Nagy, Sárközy és Hegymeghy részt vettek abban. Éppen így rámutatnak az egyes elfogottak vallomásai az országban szélesen elágazó politikai szövetkezésre, melynek megszervezésében az elfogott gerilláknak kellett alkotni a katonai erőt. A folyamatban lévő vizsgálatból a hadbíróságnál, nagyon fontos következtetéseket lehet várni. Az elfogott 14 személyből Gál, Horváth és Mórotz honvédszázados volt, Zoó és Hankovszky szintén harcolt a szabadságharcban. Őket 1853. augusztus 13-án ítélték el. Köztük voltak a Noszlopynak és társainak a szállást adó Vörösmarty Sándor ger jeni, Teby Zsigmond foktői és Haase Tóbiás budai lakosok is.

89 A pesti rendőrségen a letartóztatottakat a kegyetlen Krauss tanácsos és Duranik napidíjas vette kezelésbe. Noszlopyra sajnos valamennyien rávallottak és mindenért őt hibáztatták. Élenjárt a terhelő vallomásokban Gál József is. Noszlopyt bár szörnyen megkínozták, a fizikai verést és a pszichológiai kezelést is hang nélkül tűrte, nem vallott. Életének utolsó percéig vállalta a megaláztatást és a kínzást, de a társaira nem vallott. Krauss, hogy Noszlopyt valllomásra bírja, a Budán élő Csorba József főorvossal személyét azonosította. Csorba, a keményen tagadó és a hagyomány szerint arcát megváltoztató Noszlopyt felismerte, „mely alkalommal személyének azonossága megállapítást nyert.".'

M Csorba, ha Noszlopyról 1849 után önként a legjobb leírást adta, akkor később sem viselkedett másképp. November hónap végén, amikor elfogták az utolsó bujkáló gerillát Sárközy Sámuelt is, elkészült a vádirat. Ezt Wachtel őrnagy állította öszsze. A vádirat elkészülte előtt Noszlopy és Sárközy ügyét a bécsi hadbíróság elé utalták. Ezután rövidesen mindkettőjüket kellő őrizet mellett Bécsbe szállították. 22. Az ítélet és az utolsó napok A letartóztatottakat többnyire Wachtel Vince hadbíró őrnagy vallatta, mivel ő kapta feladatul a nyomozati eljárást és a vádpontok összeállítását. Noszlopyt elfogatásától, — így Bécsben is — állandóan kéz és lábbilincsben tartották, a cellájánál pedig éjjel-nappal kettőzött őrség vigyázott. Az elkészült vádirat alapján Bécsben, 1853. február 24-én KarZ von Schloihenigg őrnagy elnöklete alatti haditörvényszék, Schranek hadbíró százados, valamint a kirendelt haditörvényszéki tagok, Noszlopy Gáspárt és Sárközy Sámuelt kötél általi halálra ítélték.

1

'

1 A haditörvényszék tagjait a tárgyalás napján rendelkezésére bocsátott Votum informativum alapján, Noszlopyék elítélésére felkészítették. A vádat elsősorban a felségárulásban kellett bizonyítani. „Kossuth Magyarországon egy forradalmat kívánt kirobbantani és a mostani rendszert megdönteni", mely-