Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

A zászlóalj alárendeltségiébe tartozott még 793 fő, ebből közkatona 645 fő volt. Noszlopy fegyveres ereje tehát összesen: 1758 ember, akikből közkatona 1458 fő volt. „Endrédről mentünk a szántódi révhez. Ott kellett átmennünk a Balatonon. A gőzhat jó jött és ment . . . Vitte át a katonaságot ..." — emlékezett vissza Dömény József volt huszárhadnagy.

239 Noszlopy Antal pedig a következőket írta: „A zamárdi réh mely a kies Tihany átellenében fekszik, átvitelünkre várt készen, minthogy azonban oly csoport is mint mienk, amennyiben minden [szükségletek vele sz\akta\k járni egy hajón nem oly könnyen átszállítható, mint előre gondolnók. — A kormánybiztost és hadsegédét, kik Balatonfüredre átszálltak — nem követve, kellő intézkedés végett hátramaradtam, annál is inkább, mert a parancsnoknak kiadott utasítást oly hiányosnak találtam,. . . Ö ugyanis első átvitelre a huszárokat, ágyúkat, szénát, zabot, málhákat azután a gyalogságot rendelé szállítani. — En megfordítva a gyalogságot először, majd az ágyúkat huszárokkal, utoljára a [szénát és egyéb készleteket vitetni parancsolom. — A következés, intézkedésem czélszerűségét igazolá, mert a gyalogság álszállítása után, bár az ágyúk és huszároké nyomban történt, midőn a málnák, széna átvitelére került a sor, a kőröshegyi domb felőli országútról az ellenség ágyú bömbölései hallatszottak és elkésés esetében miután hátunk mögött hegyek, előttünk Balaton vize állott — megtámadtatva alig menekülhettünk volna a helyiség fekvésénél fogva.'

1

'

10 Az ellenség „egy pár ágyúlövést mégis eresztett a hajó után, de azok már nem értek bennünket."'

1

^

1 Balatonfüredein Noszlopy katonáit vidám nyaralók és fürdőzők vették körül. A vidámság rövidesen rájuk is hatott. „ ... Mintha előérzetük sugallta volna, hogy magokat részegítő örömöknek adják át, mert utoljára van Szerencséjük e honi paradicsom látásában örvendezni." — Az itt előttük mulatozó urak, a kardcsörtető tisztviselők és úriasszonyok, akik már elparentálták a forradalmat, most Noszlopyék kedvében jártak. Napokig volt tánc, zene és egyéb szórakozás.

242 A forradalmárok tábora azonban még ekkor is növekedett. Boros Mihály Fejér megyei alispán augusztus 10-én Balatonkenesére érkezett, ahol mintegy 500 fővel Noszlopyhoz csatlakozott.

243 Székesfehérvár lakosságának elszántságáról augusztus 8-án a városi kapitány tudósította. Az ellenség négy nappal korábban már a várost elhagyta. Augusztus 7én éjjel visszatértekor Hamvassy városkapitány megkezdte a működését és letartóztatta az árulókat. „Ma (aug. 8.) népgyűlést tartottam, melyben azt lelkesítvén közakarattal fogadást tőn a bármikor általános népfölkelésre, valamint KqsSuth önkéntes tartalékához is fognak csatlakozni." Azt is jelentette, hogy a népfelkelés szervezését megkezdte, és egyben Székesfehérvárra hívta Noszlopyt, mivel szerinte a nyersanyag és a mesteremberek nagy száma miatt, a város alkalmas a katonák felszerelésére.

244 A tapolcai járás lakossága közben az átkelt somogyi sereget szeretettel fogadta. Elsőként is Balatonfüreden igyekeztek kényelmessé tenni