Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

seltetém, kötelességemnek tartomi magamat e tárgyra nézve igazolni, ugyan is. Önök lelkes felkelése s gyámolítása által ezelőtt 3 hónapokkal megyénk kebeléből a zsarnok ellent kiűzni sikerülvén •— a megye belső biztosítására egy zászlóaljat alakítottam, mellyet a megye védelmére a magyar kormánytól megnyerni szerencsés valék — minthogy azonban határszélen fekvő megyénk helyzeténél fogva az említett katonai erő, túlnyomó ellenséges csapat ellenébe a megyét ha ideiglenesen tarthatja is, de tartós biztosítékot kormányi had segítség nélkül nem nyújthat, — a kormány pedig míg az összes haza ügye biztosítva nincs erejét szét szaggatni nem akarja, s czéltól elüttettem, — sőt Zambelly Ezredes elzárathatik

} — nehogy eddig munkám híjába essék, — bár fájdalmas szívvel, — jónak találtam a somagyi erőt a nagyobb erővel összecsatolni, s kieszközölni a m. minist er iumnál azt, hogy Tuladuna Drávai kitisztítására jelentékeny haderőt küldjön, s — reménylem nem sokára az örvendetes hírrel meg is fognak önök lépetni. Ez az oka távozásomnak, — melyből átláthatjuk Polgáriasaim! Ügy mint eddigi, úgy ezen, s jövendő lépésem is önök javára intéztetett. Nem fognak önök megütközni abban, hagy a tisztikar, s azon jeles férfiak, kik önök szabadságáért az osztrák zsarnokság ellen küzdöttek, az ismeretes durva osztrák bánásmód elől, velem szinte ideiglenesen a magyar kormány, s tábor kebelébe vonulnak. Az igaz ügy Istene, ki fegyvereinkre eddig is áldását árasztá, nem sokára oly kedvező fordulatot nyújt hazánk dolgainak, hogy annyi része összves hadtestünknek, mi a Drávamenti rablók megsemmisítésére szükséges, mint nélkülözhető a nagy Táborból megyénk megmentésére fog küldeni, — és mi ekkor ismét látandjuk egymást! Legyenek önök addig is türelemmel! Tartsák meg továbbra is irántam tanúsított bizalmukat, mint legdrágább kincset, mellyet kiérdemelni éltem legfőbb feladata leend. Tartsák szentnek mások személy s vagyonbeli bátorságát, s mutassák meg, hogy a szabadság tisztelő polgárok, egszersmind rendszeretők is. — Ezért minden helységek elöljáróit felelősökké teszem. Tartsák meg hazájok iránti példás szeretetüket, — gyűlöljék az ármányt s vessék meg a hazaárulók cselszövevényes ámításait, kik nem a szent ügy, de aljas érdek emberei. A magyarok Istene áldja meg önöket! míg ismét önök közepette lehetek — s nem sokára ismét kedves szülő megyém szent földjét csókolhatom. — Isten önökkel! Göllén, július 26, án 1849. Noszlopy Gáspár kbiztos." A megyét elhagyó Noszlopy a 127. honvéd zászlóaljjal és a hozzá csatlakozóklkai július 27-én Zombán, a következő két napon pedig Szekszárdon állomásozott. Zombán kapta a „Tolnai védsereg parancsnokának" Mészöly Ignácnak a levelét, melyben tudatta, hogy a „.-... tolnai