Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
II. Nem magyarok által adott nevek
Az előzőekben a magyarok által adott helységnevek típusait állapítottuk meg. Magyarnak tekintettük a helynevét akkor is, ha a személynév, amelyből a helységnév alakult, nem magyar eredetű, akár beépült a magyar szókincsbe és a magyar nyelv szabályai szerint viselkedett, akár nem. Ha ez nem állapítható meg róla, bizonyára nem a magyar néptől származik a névadás. A következőkben azokat a somogyi helységneveket soroljuk fél, amelyeket feltehetően nem magyarok adták. Ezek szinte kivétel nélkül szláv eredetűek. Babócsa (1193: Bobouca) szláv eredetű szó, töve azonos a magyar ’bab’ szóval. [Somogy] babod (1275: Bábut) neve szláv eredetű. Az előtag a megyei hovatartozást jelzi. A település a középkorban elnéptelenedett, majd újratelepült. Berzence (1228: Burzence) szláv eredetű töve bizonyosan a berza~Breza ’nyírfa’ jelentésű szó. Bonnya (1229: Buduna) neve szláv eredetű. Buzsák (1675: Buzsák) azonos a szerb-horvát Búzák helynévvel. Alapja a szerb- horvát budzak ’sarok, szöglet’ szó. A község helyén egykor Akcs (1268: Okch) és Magyaré (1268: Mogorey) falu állott. Mindegyike magyar sze- mélynévi eredetű volt. Csiszta [puszta] (1862: Csiszta) neve szerb-horvát eredetű, jelentése ’tiszta’. Az utótag kis települést jelöl major értelemben. Ma gyógyfürdőjéről híres, Buzsák mellett fekszik. Csokonya [visonta] (1269: Erdeuchuchuna; 1269: Vysunta). Az előtag egy különálló falut jelöl, melynek neve Erdőcsokonya volt, s 1941-ben egyesítették Somogyvi- sontá^val, akkor kapta mai nevét. A Csokonya név eredete ismeretlen, •* talán szláv eredetű szóból származik. [Mező] csokonya (1324: Chakna; 1375: Mezeuchokna). Az utótagra ugyanaz vonatkozik, mint az előző Csokonyavisontánra. Az előtag a régi Erdőcsokonyá-töl különbözteti meg, szántóföldi művelésre alkalmas sík területet jelöl. 57
