Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
I. Magyarok adta nevek - 1. A név olyan közszó, mely közvetlenül a tájra, annak valamely jellegzetességére utal
Kaposvár (1372: Kapos; 1421: Kaposwar; 1192/1425: Copus). A várost kettészelő folyóról kapta a nevét: tehát olyan várra utal, amely a Kapós folyó mentén épült.- A név második tagja a vár ’erősség’ jelentésű közszó. Régebbi névváltozatai: Rupol (1313) és Rwpulwywar (1403/1405) a terület egykori birtokosára utalnak (Kiss, 314). De talán az sincs kizárva, hogy a névben a ropó ’domb, lejtő, hegyoldal’ rejlik (Benkő, MNY. XLIII, 27). [Zselic] kislak (1376: Lak; 1571: Kis-Lak). Alapja a lak ’település’ szó, mely először viszonyításként a fálu nagyságára utaló kis elemmel bővült, majd a tájegységre mutató Zselic szóval. Kőkút (1865: Kőkút) neve olyan forrás meglétére utal, melyet kővel raktak ki. Kőröshegy (1082 körül: Keurushyg; 1093: Keurisig) a kőrisfáról kapta a nevét. A fafaj neve a nyelvjárásban kőrös is lehet. A névadás idej'én bizonyára e fafaj volt a terület jellemző fája. A -hegy utótag magaslatot jelent ebben az esetben, mint a Dunántúlon mindenütt. [öreg] lak (1332—7: Lak). A ’falu, település’ jelentésű lak szó a név alapja. Az előtag a település nagyságára utal és kölcsönös összefüggésben van a Kislak névvel. A nagy medéknév jelentésében gyakran használták e vidéken az öreg melléknevet is (vö: öregszemű szőlő, öregszülő stb.). Ez esetben is ilyen jelentésben szerepel. Régi neve Nagylak is volt. [Szőlőskis] lak (1325: Lak; 1536: Zewlews-Laak). A település’ jelentésű Lak előbb a Szőlős- előtaggal bővült, amely azt mutatja, hogy a falu lakossága szőlőműveléssel kezdett foglalkozni, illetőleg a terűiét jellegzetes növénye lett a szőlő. A későbbi kis (...) névelem a település kicsiny voltára utal. Ör [tilos] (1406: Ewr) nevéből arra tudunk következtetni, hogy a középkorban a magyar határvédő őrök lakóhelye, illetőleg birtoka volt a település. A később kapott -tilos utótag tiltott területet jelöl. Ságvár (1431: Sagh; 1460: Sagwar). Az egyik feltevés szerint a régi magyar ság ’domb, erdős magaslat’ jelentésű szóból származik, mások egy kabar 12
