Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

II. Nem magyarok által adott nevek

Darány

(1229/1550: Dran). Szintén szláv eredetű helynév.

[Kastélyos] dombó

(1323: Dombó) neve szláv eredetű helynév, mely valószínűleg a szláv Dumbow személynévből származik. A falunév olyan települést jelöl, ahol kastély található.

Heresznye

(1219: Havazna). Szláv főnévből származik. Talán azonos a szerb-horvát Hrasno helynévvel, amelynek töve azonos a magyar haraszt előzményével.

[Balaton] kiliti

(1229: Cleti). Kiss Lajos szerint a Balaton melletti helységnév a latin Cletus személynév .birtokos esetben álló Cleti alakjából származik. 1969- ben Siófokhoz csatolták. Az 1920-as években elsőnek kérte a Balaton- jelző felvételét, melyet 1922-ben kapott meg.

Lakócsa

(1565—6: Lankofcse) neve a szerb-horvát Kaj Lukavisce~Sto Lukaviste helynév átvétele. (A XVI. században lejegyzett alak torz, a török kincstári fejadójegyzékből származik.)

Libic [kozma]

(1213/1550: Libeci; 1400: Kozma). A hajdan önálló településként élt előtag szláv eredetű. A mai falu Libic és Kozma egyesüléséből alakult.

Osztopán

(1229: Oztupan). Szláv eredetű helynév, alapja talán a Stupan helynév. Patca

(1252: Poczyta). Feltevés sincs a név magyarázatára. Valószínű szláv eredetű.

Polány

(1229: Palian) ugyancsak szláv eredetű helynév. Alapja a szláv pole ’mező’ szó.

Porrog

(1536). Valószínű szláv eredetű a falu nevét adó szó.

58