Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 4. Személynevekből alakult helységnevek

vette egész Somogy megyét. Fejedelemségét a krónikák valószínűleg azért hagyták ki, mert a feltevés szerint Koppány volt az unokája, s a rend szerint Géza fejedelem után Koppányi illette volna a fejedelemség. Hogy ennek jogossága se merülhessen fel, elhallgatták Fájsz fejedelemségét. Nevét ez a somogyi falu is őrzi mindmáig. Tehát: a falu egyik nyári nagyfejedelmi szálláshely volt, mert a téli a Duna mellett (Szigetközben) volt, mint ahogyan minden fejedelemé (Györffy György, Koppány). A szó jelentése ’faló, falánk’. Az előtag a megyére utal, megkülönböztető szerepe van.

Fiad

(1332—7: Fyod helynév; 1138/1329: Fiodi személynév). A személynév eredete a régi magyar fiod ’valakinek a fiacskája’ jelentésű főnév, tehát puszta személynév.

Gadács

(1138/1329: Gudas). Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. Gadány

(1193: Godan). Valószínűleg ugyancsak szláv eredetű személynévből keletkezett.

[Dráva] gárdony

(1260: Gardun személynév; 1483: Gardon helynév). Szláv eredetű személynév a helynév alapja. Az előtag a folyó közelségére utal megkülönböztető jelzőként.

Gige

(1328: Gege személynév; 1332—7: Gege helynév). Valószínű, hogy a Gergely személynév beoézett alakját viselte az a személy, akiről a települést elnevezték.

Gölle

(1550) neve szintén személynévi eredetű, a magyar Gellén (Kilián) becézett alákja.

[Kis]gyalán

(1250: Gylan). A ’kígyó’ jelentésű ótörök eredetű személynévből ered. A Kis- előtag a Bihar megyében hajdan volt Gyalán helynévtől különbözteti meg.

Gyóta [puszta]

(1211: Jouta). Valószínűleg a régi magyar népies gyóta köznév a szó eredete, melynek jelentése ’erdő, legelő’, de eredete tisztázatlan. Ebből lett előbb személynév, melyet átvitték a lakott helyre.

36