Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 3. A törzsi vagy népnevekből keletkezett helységnevek

3. A törzsi vagy népnevekből származó helységnevek

A helynevek harmadik nagy csoportját azok a nevek alkotják, melyeiket vagy első lakóinak törzsi hovatartozásáról, nemzetiségéről kapott a település, vagy a magyarság közé elszórtan később betelepülitek, betelepítettek népnevéről. Megyénk területét a honfoglalás utáni években a magyarok szállták meg, de nem egy törzsbeliek. Az északkeleti, a Balatonhoz közelebb eső területre például a Bulcsu törzshöz tartozó népek települtek, melynek nemzetsógneve Lád vagy Vérbulcsu volt, a déli területeket a Botorad törzsbeliek, az északkeleti részt pedig a fejedelem törzséhez tartozó népek szállták meg. A törzs szálláshelyén lakó azonos törzsbeliek lakóhelyét nem jelölték meg, ment ennek nem lett volna értelmié, hiszen a területen minden faluiban azonos törzsbeliek laktak. A történelem folyamán azonban, már lényegében a Koppány-ilázadást követően, szándékos áttelepítések és a jobb megélhetést kereső önkéntes áttelepülések is történitek. Ezek a különböző magyar törzsek között is lehetségesek voltak, de nem magyar települések is létrejöttek. Ezek a más törzShelii vagy más néphez tartozók részben az elpusztult eredeti lakosság helyén, részben addig műveletlen területeken foglaltak szállást a terület urának engedélyével és szolgálatára kötelezetten. Ezeket a területeken idegen népdk településeit a XIV. századtól már meg kellett jelölni a könnyebb tájékozódás érdekében. Így pl. a csehek, a tótok, a hor- vátdk, a németek települését keresték, vagy a Bulcsu (Lád) törzs szálláshelyén a megyerieket, miogyeriafcat, vagy a Fájsz nemzetségből települ- teket. Ezért a törzsnevekből alakult helységnevek csakúgy, mint a történelem folyamán betelepült idegen népek nevéből származó falunevek, szétszórtan fordulnak elő. A somogyi helynevek ma is híven őrzik településtörténeti emlékeinket.

A törzs- vagy népnevekből alakult helynevek keletkezését Kniezsa a XII—XIII. századra teszi. Mások (Máklkai László, Mező András, Németh Péter stb.) szerint már a X. században keletkeztek ilyen neveik, különösen a törzsnévi eredetűek.

Rristó szerint ez a névadási mód nem is zárult le a XIII. századdal, hanem ez a folyamat a XV. század végéig tartott (pl. Csehi falu Somogybán a XIV. században kapta nevét, mert ükkor telepítettek ide cseheket). Köztudott, hogy idegen népelemelk, nem magyar törzsek (pl. besenyők, kabarok) már honfoglaló magyarokkal költöztek be az új hazába. Nekik külön — általában a fejedelem által kijelölt helyen, leginkább harci feladatot megszabva — településhelyük volt, sokszor a település neve is árulkodik erről. Persze az sem kizárt, különösen a XIII. század után keletkezett nevek esettében, hogy a népnév előbb személynévvé vált, s ebből keletkezett a földrajzni név, minit ahogy Bárczi is megállapítja (Kris- tó, 60).

Az elnevezés történiheteitt puszta (tehát toldalék nélküli) népnévvel, vagy pedig a népnévhez képző vagy utótag (pl. -telep) hozzáadásával.

Somagyban a következő típusokat találhatjuk.

25