Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
I. Magyarok adta nevek - 2. A foglalkozásra, a társadalmi helyzetre utaló helységnevek
2. A foglalkozásra, a társadalmi helyzetre utaló helységnevek Az eddigiökben a területre (a táj íképe, a felszín, a talaj, a növény- és állatvilág) utaló közszavakat vizsgáltulk, ezeket puszjta (toldalék nélküli) alakjukban, illetve helynévképzők hozzáadásával alakult változatukban. Helynév azonban nemcsak az ilyen jellegű közszavalkból keletkezett, hanem a névadás jelentős indítéka volt a foglalkozásra utaló szó. Szokásban volt a középkorban, hogy a várak köré települt falvakat valamilyen szolgáltatásra kötelezte tulajdonosuk: a király, a királyné, a földbirtokos. A várak ellátását is egy-egy fáluba települt szolganépnek kellet biztosítani. Ha a szolgáltatás egy falura nézve jobbára egyfajta volt, a települést erről nevezték él. (De nemcsak itt laktak szolgáltató népek!) Somogybán is több ilyen nevet találunk. A puszta foglalkozásnévvel jelölt falvak keletkezését Heokenast a XII., esetleg a XIII. századra teszi, ezek jobbára az erdő-, illetőleg a vár- ispánságökhoz kapcsolódtak. Az ispánsági székhelyek körül kimutathatók a szolgáltató népek tölephelyei. E falvakban természetesen nem kizárólag a falunévvel megjelölt foglalkozásúak laktak (pl. Ötvösben, a segesdi királynéi várközpont mellett ötvösök, a somogyvári központhoz közelii Kélevizen kelevézdk ’dárdások’ vagy fegyvergyártók), hanem más foglalkozásúak is. Azonban a falu lakóinak többsége a falunévvel megjelölt foglalkozást űzte. Másrészt pedig nemcsak a foglalkozásnévvel megjelölt településeken lakták szolgáltató népek, hanem olyan falvakban is, melyeknek neve nem a foglalkozást tükrözi (pl. a középkori Vitya faluban királyi kovácsok lakták). A történeti nevek azrt is bizonyítják, hogy a szolgáltató népek nem kötődték mindig szorosan az ispánsági telephelyékhez, hanem a királyi család tagjainak, esetleg az ispánok birtokán is települtek valamilyen szolgáltatással adózó népek. Ilyen vcflt pl. Taszár is, melynek lakói ácsok voltak, s a falunév tulajdonképpen azit jelenti, hogy ácsok faluja. (Az alábbi felsorolásban azért nem szerepel ez a településnév, mert névadása nem magyar, tehát az idegen névadású neveik között kellett felvennünk.) Heckenast állításait Kristó részben módosította. Szerinte nem lehet az ilyen nevek keletkezését csak a XII—XIII. századra tenni, ugyanis már a XI. században is feltűnnek foglalkozást jelentő falunevek, melyek a szolgáltató népek települését jelentik. Legkorábban a veszprémvölgyi apácák 1020 körül keletkezett adománylevelében fordulnak elő. Ugyancsak XI. századi név a somogyi Funoldi (Fonyód), mely 1093-ban a pannonhalmi apátság birtoka volt. Kristó szerint képződhettek ilyen nevek később, még a XV. században is, annak ellenére, hogy a szolgáltató népek rendszere a XIII. században már rohamosan hányattam kezd. Nem lehet ugyanis e telephelyeket kizárólag az erdőispánságokhoz kötni. Kris- tóval lényegében azonos véleményen van Mező András és Györffy György is. Úgy vélem, hogy ezek a kései, foglalkozásnéwel jelölt településnevek inkább személynévi eredetűek. 21
