Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 1. A név olyan közszó, mely közvetlenül a tájra, annak valamely jellegzetességére utal

[Felső] mocsolád

(1229: Muchula). A régies és népnyelvi mocsolya ’mocsár, pocsolya’ szóból származik, mely len- vagy kenderáztatót is jelenít, s a terület jellegzetességére utal. A megkülönböztető életág az Alsómocsolád előtagjával van korrelációban, azt jeleníti, hogy altitól északabbra fekszik. A -d képző megjelenése a névben a XVI. századra tehető.

[Somogy] sárd

(1332—7: Sard) neve a sár közszóból származik -d helynévképzővel. Sáros, ragadós földet jelent. Az előtag a megyére utal.

Somogyvár

(1055: Sumig; 1224: castri Symigiensis). A som főnév -gy képzős származéka a helynév eredete, mely a -vár ’erősség’ utótaggal később egészült ki. A településen a középkorban fejedelmi (királyi) vár volt. A falunévről kapta nevét Somogy megye.

Várda

(1284: Varda). Jelentése: kis vár, erősség. Régi alakja Várada volt, melyből a középső magánhangzó a két nyílt szótagas hangtörvény érvényesülésével kiesett, tehát a helynév a vár szóból származik, -d kicsinyítő és helyképzővel, melyet birtokos személyrag követ.

Zamárdi

(1171: Zamard; 1211: Somardy) neve a szamár főnévből származik -di képzővel. Hajdan a tihanyi apátság bintolka volt, s bizonyára szamarairól volt híres. Nevét 1932-ben Balatonzamárdira változtatták, majd ismét előtag nélküli lett.

c) A tájra vagy létesítményre utaló közszó + -s, -sd, -si képző segítségével is gyakran alakult helységnév. A képző főként valamivel való ellátottságot jelent.

Bálványos

(1002: Baluuanis) neve a bálvány ’kőoszlop, határkő’ főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, melynek jellegzetessége valamely oszlop.

Bolhás

(1228/1230: Bolchas) község bizonyára hajdan arról volt nevezetes, hogy sok volt itt a bolha (lehetett vízibolha is!).

16