Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 2. A Somogyi Levéltár Berzsenyi-dokumentumai
irányú munkája közül nemcsak a székfoglaló előadásokat, a falusi felolvasó üléseket említhetjük, hanem arról is van tudomásunk, hogy 1949. júliusában Kaposvárott két üzemben is tartottak felolvasó üléseket. 1947. május 15-én emléktáblát helyeztek el Vaszary János szülőházán Kaposvárott, Rónai-kiállítást rendeztek, és 1948. szeptember 12-én pedig resztvettek a szárszói szobor leleplezési ünnepségén is. A Berzsenyi Társaságot, a jónevű magyar irodalmi társulattal és más egyesületekkel együtt, túl korán számolta fel hazánkban a belügyi kormányzat. Megszűnése után a múzeum és a levéltár folytatta a Berzsenyi- kultusz ápolását. Ekkor került a niklai Berzsenyi Emlékmúzeum megalapítására is a sor a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum támogatásával, 1954- ben. A második bővített kiállítás 1956-ban nyílott meg a Berzsenyi-ház falai között, amelyen Veres Péter, Fodor József és Képes Géza képviselték a Magyar Írószövetséget. A harmadik kiállítás pedig — ugyancsak a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével, 1967-ben nyílott meg Sára Péter rendezésében. Ezután vásárolta meg a Rippl-Rónai Múzeum Martyn Ferenc Berzsenyi-sorozatát, amelyet a művész Kaposvárott és Niklán is kiállított. A megyei levéltárban található Berzsenyi-dokumentumokat is ezekben az esztendőkben tettük közzé a különféle irodalmi folyóiratok és irodalomtörténeti évkönyvek hasábjain, utoljára a Szombathelyen megtartott Berzsenyi emlékülésen. A Levéltári Évkönyv 1976. évi 7. kötetében adtuk közre M. Kiss Pál művészettörténész jóvoltából Simó Ferenc eddig még ismeretlen Berzsenyi-portréját, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz gyűjteményében. E kultusz szolgálatában vállalta magára levéltárunk másik kiadvány- sorozata: a Somogyi Almanach, hogy 24. köteteként — emlékeztetőül és tennivalóként — a költő születésének 200. és halálának 140. évfordulóján közreadja Hódolat Berzsenyi szellemének címmel Takáts Gyula újabb verseit és tanulmányait a nagy költő emlékének és szellemének hódolva. Erre az ünnepi alkalomra a Magyar írószövetség költői szakosztályának égisze alatt — Fodor András vezérletével — 17 magyar költő jött a megyébe, hogy előbb a megye székhelyén, másnap pedig Niklán irodalmi műsorban mutassák be a nagy költő emlékezetére írt verseiket. A jubileumi ünnepség első napján az írók megtekintették a levéltár Berzsenyi-kiállítását is. Másnap Fodor András és Takáts Gyula ünnepélyesen megkoszorúzták a niklai kertben felállított új Berzsenyi-szobrot. A felemelő és szép ünnepség alkalmából — amelyre a falu utcái, házai és temploma is új és díszes köntösbe öltöztek — az írók a niklai temetőben is tisztelegtek a nagy költő sírjánál. Erre a jubileumi esztendőre készült el Somogy és Vas megye támogatásával — Merényi Oszkár szerkesztésében — a Berzsenyi emlékkönyv díszes kötete is. A költő örökségét s mindmáig időszerű mondandóját — végül is •—- népe és nemzete vállalta magára. Lakóháza múzeum lett, nevét címerként viseli a falu közös gazdasága. Lám már nem is egy falu, hanem kettő: Nik- la és Hetye, már nem is egy megye, hanem kettő: Somogy és Vas, s velük együtt egy ország népe, a nemzet vallja magáénak. így lett a költő hagya147
